Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
TÖRÖK CSABA A fundamentális teológia nemzetközi panorámája A fenti szellemi megközelítés eredményezte azt, hogy ebben a közegben megjelenhetett a fundamentális teológiának egy sajátos „arca”, karaktere, amely máshol nem vált ilyen jelentőssé: a teológiai episztemológiáról van szó. Számos szerző foglalkozott a teologizálás kereteinek vizsgálatával, közülük első helyen kell megneveznünk B. Loner- gant.94 Az ilyen irányú érdeklődésnek sajátos következménye, hogy a teológiai tudományelmélet nem egy szakkifejezést átvett a természettudományok köréből. Ezek közül a legjelentősebb mindenképpen a paradigma fogalma, amelynek teológiai kifejtése D. Tracy (és H. Küng) nevéhez kapcsolódik.95 A kérdés szakteológiai analízisét G. O’Collins vállalta fel. Nála a fundamentális teológia úgy jelenik meg, mint egyfajta teológiai kerettudomány, amely lehetővé teszi a teologizálási „stílusok” értelmezését, egymáshoz való viszonyuk elemzését.96 Amikor megírja saját fundamentális teológiáját97, számos szempontból követi a Gregoriana iskoláját, ugyanakkor mindent új megvilágításba helyez azáltal, hogy a tapasztalattól indulva építi fel rendszerét.98 Milyen következményekkel jár ez a fundamentális teológiára nézve? Pozitívumként mindenképpen megemlítendő a szemlélet nyitottsága, „kézzel foghatósága”, amely hallatlanul párbeszédképes nem csak a tudományok, de a mindennapi emberi tapasztalat felé is. Azonban nem hallgathatunk arról a negatívumról, hogy ez végső soron együtt jár a teológia belső rendszerének meggyengülésével. A nagy fundamentálteológiai témák közül mindenképpen figyelmet érdemel a kinyilatkoztatás témaköre, amely szorosan összekapcsolódik az angol bölcseletben oly hangsúlyos természetes vallás (-teológia) és a természetes kinyilatkoztatás fogalmának le- tisztázásával. C. E. Gunton ezen a szálon elindulva próbálja megvilágítani a krisztusi kinyilatkoztatás sajátosságát, támaszkodva a vallási tapasztalatok analízisére és helyes értelmezésére. így lehetséges az inspiráció természetét is más megközelítésből vizsgálni.99 A másik jelentős témakör a tanítóhivatal kérdése, illetve a teológia és a magiszté- rium viszonya.100 F. Sullivan könyve ebben a kérdésben alapműnek számít.101 Nem hallgathatunk a kritikus hangokról sem, amelyek a témakör kapcsán felmerülnek. Említést érdemel közülük F. Schüssler Fiorenza neve.102 A harmadik nagy kérdéskör a krisztológiáé.103 Erre nagy hatással van az a biblikus munkálkodás104, amely a kritikai módszerekre, a szöveganalízisre és a régészetre alapozva 94 Ld. LONERGAN, B., Method in Theology, Darton, Longman and Todd, London 1975; UŐ., Insight, Darton, Longman and Todd, Londong 1983. Das neue Paradigma von Theologie. Strukturen und Dimensionen (ÖTh 13) (szerk. Küng, H.-Tracy, D.), Benzi- ger-Mohn, Zürich-Gütersloh 1986. O’COLLINS, G., Retrieving fundamental theology. The three Styles of Contemporary Theology, Paulist, New York- Mahwah (NJ) 1993 (= II ricupero della teológia fondamentlae. I tre stili della teológia contemporanea, Libreria Edi trice Vaticana, Cittá dei Vaticano 1996). 97 O’Collins, G., Fundamental Theology, Paulist, New York—Mahwah (NJ) 1981. 98 Uo. 5-31. " Gunton, C. E., A Brief neology of Revelation (The 1993 Warfield Lectures), T&T Clark, Edinburgh 1995. Boyle, J. P., Church Teaching Authority. Historical and Theological Studies, University of Notre Dame Press, Notre Dame (IN) 1995; Gaillardetz, R. R., Teaching with Authority. A neology of the Magisterium in the Church, Liturgical Press, Collegeville (MN) 1997; UŐ., By what Authority? A Primer on Scripture, the Magisterium, and the Sense of the Faithful, Liturgical Press, Collegeville (MN) 2003. 101 Sullivan, F. A., Creative Fidelity. Weighing and Interpreting Documents of the Magisterium, Paulist, New York— Mahwah (NJ) 1996 (említést érdemel ennek a műnek az előfutára: Uö., Magisterium. Teaching Authority in the Catholic Church, Gill and MacMillan, Dublin 1983). 102 Schüssler Fiorenza, F., Foundational neology: Jesus and the Church, Crossroad, New York 1984. O’COLLINS, G.-Kendall, D., Focus on Jesus, Gracewing, Leominster 1996. 104 Brown, R. E., An Introduction to New Testament Christology, Paulist, New York—Mahwah (NJ) 1994. 94
