Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Török Csaba: A fundamentális teológia nemzetközi panorámája
A fundamentális teológia nemzetközi panorámája TÖRÖK CSABA számos jelentős eredményt mutathat fel.105 A szerzők próbálják minél pontosabban meghatározni Jézus autentikus szavait és cselekedeteit.106 A krisztológián belül — bizonnyal éppen a tapasztalatiság tudományos igénye miatt — az egyik legerőteljesebb hangsúly a feltámadás kérdésére esik.107 Végezetül szólnunk kell egy sajátos angolszász tényről, mégpedig arról, hogy a közgondolkodás egyértelmű egyenlőségjelet tesz a korábbi apologetika és a mai fundamentális teológia közé.108 Ezzel együtt jár az is, hogy az újskolasztika és a fundamentális teológia nem egyszer még napjainkban is elválaszthatatlanok egymástól. Ez az amerikai (angolszász) hitvédelemnek egyfajta erős, harcos karaktert kölcsönöz, amely azonban olykor már nem képes szembenézni az aktuális, a posztmodem által áhított kihívásokkal. E téren jelentős áttörést jelen A. Dulles munkássága, akinek ezen a helyen nem a klasszikus, magyarul is megjelent műveit idézzük, hanem apologetikai írásait. Középpontban áh az apologetikát történeti szempontból feldolgozó monográfiája109, amely a mai napig alapmű. Az ennek nyomán megindult eszmecsere, az eltérő vélemények ütközése azt eredményezte, hogy Dulles bíboros végül elkezdett a „rebirth of Apologetics”-ről, vagyis az apologetika szükséges újjászületéséről beszélni. Programadó cikke 2004-ben jelent meg a First Things folyóiratban.110 111 Hogy a kérdés mennyire a „levegőben lógott”, azt mutatja a számtalan reakció, amely a folyóiratot arra ösztönözte, hogy októberi számában a levelezési rovatot („ Correspondance”) Perszonalizmus és apologetika címen a vitatkozó (vagy éppen egymást támogató) véleményeknek szentelje. A diszkusszió centrumát maga Dulles jelölte ki, hiszen szerinte a külsődleges (tudományos vagy objektív) apologetika mára elerőtlenedett, ezért szükségessé vált egyfajta „perszonalista apologetika”, amely az emberi személyt létezésében, személyességében ragadja meg, az „emberi szív istenivel való egyesülésének vágyából” kiindulva. A dullesi kettős felvetés, valamint a pro és kontra érvek révén az angolszász teológia aktuális kérdései közül a legfontosabbakat érintjük: egyfelől miként lehet a keresztény hit értelmességéről a jelen pontunk elején leírt bölcseleti hozzáállás keretében számot adni (a hit mennyire reasonable)1M; másfelől hogyan újítsuk meg a személyesség és a tanúságtétel teológiáját, hogy a mai emberhez 105 O’Collins, G-, Christology. A Biblical, Historical and Systematic Study of Jesus Christ, Oxford UP, Oxford 1995 (vő. korábbi művével: Interpretingjesus, Chapman, London 1983). 106 Authenticating the Words of Jesus (szerk. Chilton, B.—Evans, G. A.), Brill, Leiden 1999; Authenticating the Activities of Jesus (szerk. Chilton, B.-Evans, G. A.), Brill, Leiden 1999; Dunn, J. D. G., Jesus Remembered, Eerd- mans, Grand Rapids-Cambridge 2003. 107 The Resurrection (szerk. Davis, S. T.-Kendall, D.—O’Collins, G.), Oxford UP, Oxford 1997; O’CoLLlNS, G., Jesus Risen. An Historical, Fundamental and Systematic Examination of Christ's Resurrection, New York-Mahwah (NJ) 1987; UÖ., Easter Faith. Believing in the Risen Jesus, Darton, Longman and Todd, London 2003; Wright, N. T., The Resurrection of the Son of Cod (Christian Origins and the Question of God 3), SPCK, London 2003. így pl. a (régebbi nyomtatott formátumú kiadások aktualizálásaként, újragondolásaként megjelent) internetes források, a New Catholic Dictionary (http://www.cathohc-forum.com/saints/indexncd.htm; a kutatás ideje: 2009. február 12.) és a The Catholic Encyclopedia (http://www.newadvent.org/cathen/; a kutatás ideje: 2009. február 12.). Ennek a szemléletnek bizonnyal az adja az alapját, hogy már a legkorábbi amerikai tudományos publikációk (jóval azelőtt, hogy az európai egyetemeken kialakult volna a fundamentális teológia sajátos és önálló tudományága) használták az apologetika leírására, kifejtésére a , fundamental theology” szakkifejezést, ld. MlCOU, R.W., Manual of Fundamental Theology and Christian Apologetics, Brewers, Louisville 1907. 109 Dulles, A., A History of Apologetics, első kiadás: Corpus, New York 1971. 110 Dulles, A., The Rebirth of Apologetics, in First Things 15 (2004/5), 18—23. 111 Vö. SCHMIDT, A. G.-Perkins, J. A., Faith and Reason. Why Christianity Makes Sense, Sophia Institute Press, Manchester (NH) 2002. 95
