Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: 1959 - a II. Vatikáni Zsinat meghirdetésének éve
KRANITZ MIHÁLY 1959 - a II. Vatikáni Zsinat meghirdetésének éve XII. PIUSZ PÁPA (1939-1958) TÖREKVÉSEI AZ EGYHÁZ MEGÚJÍTÁSÁRA Eugenio Pacelli (1876-1958) 1939. március 2-án lett pápa. Diplomáciai képzettséggel, élénk értelemmel, széleskörű kultúrával, rendkívüli emlékezőtehetséggel, nyelvtudással és nagy érzékenységgel rendelkezett. Jóllehet ma a „csöndjei” miatt gyakran vádolják, de mégis tények igazolják a zsidók melletti kiállását, a Róma bombázása idején tanúsított hősi magatartását.6 XII. Piusz az 1950-es években szüntelen munkával igyekezett az egyház különböző területein felmerülő új kérdésekre válaszolni munkatársaival együtt, akik között szerepel Domencio Tardini (1888—1961) és Giovanni Battista Montini (1897-1978), a későbbi VI. Pál egészen 1954 novemberéig, amikor milánói érseki kinevezést kapott.7 XII. Piusz pápa enciklikái közül ebben az időben az egyik legjelentősebb az Evangelii Praecones (1951. június 2.),8 amelyben kifejti, hogy a helyi egyházaknak át kell venniük a misszionáriusoktól önmaguk irányítását, és a kultúra világát is be kell építeni az egyházi életbe. A missziós országok egyházainak liturgikus engedményeket adott: kétnyelvű liturgikus könyvek, valamint a mise egyes részeinek (Gloria, Credo, Agnus Dei) népnyelven való éneklésének a lehetősége. A leghamarabb igyekezett egyházmegyékké alakítani az apostoli vikariátusokat, hogy a missziós terület önálló egyházzá váljék. Éppen a gyarmatrendszer lebontása idején jutottak el például az afrikaiak ahhoz, hogy önálló püspökökkel rendelkezzenek, és az ázsiai püspökök előtt is megnyílt a bí- borosi kollégium. A Fidei donum kezdetű körlevél (1957. április 21.)9 jelentős dátum a misszionáriusok küldésének a szempontjából, mert a papokat és a világiakat is bátorítja, hogy szolgálattal legyenek segítségére a missziós területen található egyházaknak. Ez a kapcsolat azonban már egyenlő partnerek között alakult ki, nem csak egyszerűen egy régi egyház és egy missziós terület között. A kezdeményezések a misszió teológiájának a területén is új eredményeket hoztak, és nemcsak a missziós újságok száma növekedett, hanem 1939 és 1957 között megkétszereződött és 28 000 főre emelkedett a misszióban szolgáló papok létszáma. Bár a biblikus kutatás fejlődését sokáig visszafogta a modernizmus elítélése, a Divino afflante Spiritu kezdetű enciklika (1943. szeptember 30.) nyitást eredményezett. A katolikus biblikusok elemzéseikben ezentúl számolhattak szentírási szövegek irodalmi formájával, és a fordítások esetében figyelembe vehették az eredeti szövegeket. A kapcsolat a tudományos módszerekkel újraéledt, és a jeruzsálemi biblia (La Bible de Jerusalem) ezen alapelvek szerint született meg 1948-tól.10 6Blet, P., XII. Piusz és a II. világháború a Vatikán archívumai alapján, Új Ember, Budapest 2002; CABAUD, J., A rabbi, aki felismerte Krisztust. Eugenio Zolii élete, Új Ember, Budapest 2006. 7 VI. Pálról megjelent jelentősebb könyvek: Chiron, Y., Paul VI. Le papé écartelé, Via Romana, Versailles 2008; Adornato, G., Paolo VI., U coraggio della modemitá, San Paolo, Cinisello Balsamo 2008; Balda, G. DELLA, Paolo VI. II coraggio della coerenza, Edizioni Messaggero, Padova 2008, Tornielli, A., Paolo VI. II timoniere del conálio, Piemme, Casale Monferrato 2003; Acerbi, A., Un uomo evangelico fia modemitá e contestazione, San Paolo, Cinisello Balsamo 1997. *Vö. Evangelii praecones, Per un rinnovato impulso déllé missioni, 2 giugno 1951. Vö. http://vatican.va/holy_ father/pius_xii/encyclials/documents/hf_p-xiienc_02061951_evangelii-praecones_it.html 9 Fidei donum, Lettem enciclica del Sommo Pontefice Pio XII. Vö. http://vatican.va/holy_father/pius_xii/encychals/ documents/hf_p-xiienc_21041957_fidei-donum_it.html 10 Legutóbbi kiadása: La Bible de Jérusalem. Traduite enfianfais sous la direction de l’École biblique de Jerusalem (Nou- velle édition revue et augmentée), Cerf, Paris 2000. A XII. Piusz által megkezdett folyamat legfrissebb eredménye: Le sens littéral des Écritures (dir. Venard, O.-T. OP.), Cerf, Paris 2009.). 54
