Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Schelling vallásfilozófiájának főbb állomásai
Schelling vallásfilozófiájának főbb állomásai ■ ROKAYZOLTÁN 3. 7. A berlini korszak 1841-től. A mitológia filozófiája Schelling életének utolsó szakaszát és berlini előadásait eltérően ítélik meg a Schelling- kutatók, és ítélték meg már hallgatói is. Schelling lemondóan állapítja meg: „A filozófiai vallás, ahogyan azt mi megkövetelnénk, nem létezik. ’** Ezért tér vissza Schelling a mitológiához, amint azt ifjúkori barátai Hegel és Hölderlin is kitűztek megvalósítandó célul.64 65 Mivel a kinyilatkoztatás és a mítosz közül ez utóbbi zárult le, csak ezt lehet történelmileg megragadni, mégpedig nem szemantikus allegorézis segítségével (amint ezt a Szamotráki istenségekről tartott előadásában is kiemelte), hanem pragmatikus megragadással, amennyiben a mitológia folyamatot jelent, a Mythosz pedig egy, „az észtől független vallást” jelent.66 Schelling tájékozódott a véda „vallást” illetőleg is, hogy azonban ezt mennyire tudta sikeresen kiértékelni, messze meghaladja a jelen rövid bemutatás kereteit és a magam kompetenciáját.67 4. BEFEJEZÉS Schelling életművében működése hajnalán jelentkezik az érdeklődés és igyekezet a szakmai ismeretek terén a mitológiával kapcsolatban. Látszólag ettől függetlenül építette ki vallásfilozófiáját, ám később annál erőteljesebben jelentkezik alkotásában a mythosz és a mitológia. Tagadhatatlan, hogy David Friedrich Straußra és közvetve Rudolf Bult- mannra hatással volt Schelling. Lehet, hogy ez az iskola idejét múlta, olykor egyoldalúság áldozata lett, „eredményeinek” nem feltéden örültek mindenütt. De épp ilyen fenntartással fogadták és kell fogadnunk a „tiszta ész Istenét”, akinél/amelynél Kant elméleti kriticizmusa szemlátomást lezárni. Schelling hiányérzete egy „pozitív filozófiát” illetőleg és ellenérzéseink a kinyilatkoztatás a-priori feltételeinek meghatározásával kapcsolatban nem feltétlen alaptalanok, kivált ha a negatív filozófia a „semminél” köt ki. Peter Sloterdijk ezekkel a szavakkal kezdi „Meg kell változtatnod életed” legújabb, 2009-ben megjelent, 720 oldalas művét: „Egy kísértet jár körben a nyugati világban - a vallás kísérteié. Ország világ előtt a felől biztosítanak bennünket, hogy hosszabb távoliét után visszatért a modem világ emberei közé... ”68 Schelling vallásfilozófiájának, akár itt nyújtott vázlatos ismertetése is hozzájárulhat ahhoz, hogy tudjuk, mennyire kell tartanunk ettől a kísértetjárástól, ha bepillantást nyerünk abba, mi mindent neveztek egykor és neveznek manapság is „vallásnak”. 64 Uo. Elfte Vorlesung. 611. 65 Vő. A német idealizmus legrégebbi rendszerprogramja, in Gyenge, Z., Schelling élete és filozófiája, Gödöllő 2005, 239k. “ Vö. Schupp, F., Geschichte der Philosophie im Überblick, Meiner, Hamburg 2003, III. 417. 67 Vö. uo. 418. 68 Sloterdijk, P., Du mußt dein Leben ändern. Suhrkamp, Frankfurt am Main 2009. 9. TEOLÓGIA 2009/3-4 221
