Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Medgyessy László: Jézus és a pénz
Jézus és a pénz U MEDGYESSY LÁSZLÓ 14,13: „Ha vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.” 14,28: „Aki tornyot akar építeni, nem ül-e le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon futja-e pénzéből, hogy fel is építse?” 14,33: „így hát aki közületek nem mond le mindenéről, amije csak van, nem lehet a tanítványom.” 15.8— 10: Az elveszett drachma 15,12: „Apám, add ki nekem az örökség rám eső részét!” 16.1— 8: A hűden intéző 16,11: „Ha tehát a hamis mammont nem kezeltétek hűen, ki bízza rátok az igazit?” 16,13-14: „»Egy szolga sem szolgálhat két úrnak. [...] Nem szolgálhattok az Istennek és a mammonnak.« Hallották ezt a kapzsi farizeusok, és kigúnyolták érte.” 16.19— 31: A dúsgazdag és a szegény Lázár 18,18—23: A gazdag ember 19,8: „Zakeus azonban odaállt az Úr elé, és így szólt: »íme, Uram, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.«” 19,11—27: Példabeszéd a minákról 20.9— 19: A gyilkos szőlőművesek 20.20— 26: Az adópénz 20,46—47: „Óvakodjatok az írástudóktól! [...] felfalják az özvegyek házát és színleg nagyokat imádkoznak.” 21.1— 4: A szegény asszony fillérje 22,5: „Ezek örömmel fogadták és megegyeztek vele, hogy pénzt adnak neki.” 22,29: „Ezért adom át nektek az országot, mint ahogy Atyám, nekem átadta. 22,35: „Amikor elküldtelek benneteket erszény [...] nélkül, szenvedtetek-e hiányt valamiben?” János evangéliuma ebben a témakörben is eltér a szinoptikusoktól. A könyv 21 fejezetében csupán 10 alkalommal lehet pénzről, vagyonról szóló információt találni. 1,39: „»Rabbi — ami annyit jelent, mint Mester —, hol lakói?« »Gyertek, nézzétek meg!« — mondta nekik.” 2,15: „Kötélből ostort font, és mind kiűzte őket a templomból, juhaikkal és ökreikkel együtt, a pénzváltók pénzét szétszórta, asztalaikat felforgatta...” 3,27: „János így válaszolt: »Az ember semmit sem vallhat a magáénak, hacsak nem a mennyből kapta.«” 4,8: „Tanítványai ugyanis bementek a városba, hogy élelmet szerezzenek.” 6,7: „Kétszáz dénár árú kenyér sem elég, hogy csak egy kevés jusson is mindenkinek.” 10,10: „A tolvaj csak azért jön, hogy lopjon, öljön és pusztítson. Én azért jöttem, hogy életük legyen és bőségben legyen.” 12,5: „Miért nem adták el inkább az olajat 300 dénárért, s miért nem osztották szét a szegények közt?” 13,18: „Aki kenyeremet eszi, sarkát emelte ellenem.” 19,23: „A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve.” 19,27: „Aztán a tanítványhoz fordult: »Nézd, az anyád!« Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.” TEOLÓGIA 2009/3-4 179
