Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Lipp Mónika: A szegények ügyvédje és a jogászok védőszentje: Szent Ivó
I LIPP MÓNIKA A szegények ügyvédje és a jogászok védőszentje: Szent Ivó 2004-ben a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának „Mariazell és Magyar- ország. Egy zarándokhely emlékezete” című kiállításán szerepelt egy több mint három méter magas, barokk stílusú festmény, amely Szent Ivót ábrázolja. Múzeumokban, kiállítótermekben általában az eredeti helyükről, környezetükből kiragadott képekkel, szobrokkal, gyakran kölcsönkért műtárgyakkal találkozunk. Ez kiváltképp érvényes a szakrális tárgyak, a középkori és a barokk műalkotások esetében. Erre a budapesti kiállításra például számos ötvöstárgy, festmény és különféle fogadalmi adomány érkezett a mariazelli bazilika kincstárából, a grazi Landesmuseum Joanneumból és több magyar- országi gyűjteményből. A Szent Ivó festményre vonatkozóan egy egészen sajátos és különleges helyzetet eredményezett a kiscelli trinitárius templomban megrendezett nagyszabású tárlat. A kép ugyanis a kiállítás időtartamára került vissza az eredeti helyére. Néhány hétre visszahelyezték oda, abba a templomba, ahova megrendelték és ahol egy oltár része volt a XVIII. században. A kép története összekapcsolódik a kiscelli templom történetével. A kiscelli dombot 1724-től nevezték Klein Mariazellnek, vagy Kleinzellnek, magyarul Kiscellnek. Ebben az évben építtetett ugyanis egy kápolnát gróf Zichy Péter és helyezte el benne a főoltáron a mariazelli kegyszobor másolatát, amelyet az eredetihez érintettek.1 A szobor korábban a grófi kastélyban volt. Zichy Péter a második felesége, Bercsényi Zsuzsanna számára kézzel írt, német nyelvű imakönyvben leír egy imádságot Mária „itt jelenlévő csodatevő” (az eredetiben: „hier gegenwärtige, vunderthätige”) képmása előtt.2 1726-ban — Zichy Péter halálának évében — a gróf özvegye zsámbéki kastélyába vitette a kegyszobrot. Nagyon sokan zarándokoltak el ide és sok imádság talált meghallgatásra, ezért az akkori óbudai plébános, Barwick Keresztély kérte Esterházy Imre esztergomi érsektől a kegyszobor visszahozatalát Óbudára.3 1733-ban ünnepélyesen vitték át a kiscelli kápolnába. 1 Gál, É., A Zichyek és az óbudai Kiscell, in Mariazell és Magyarország. Egy zarándokhely emlékezete. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumában, Budapest 2004, 264-269. 2 A német nyelvű imakönyv 1708 és 1711 között készült. Jelenleg Budapesten az Egyetemi Könyvtár Kézirattárában őrzik. 3 250 éves az Óbudai Szent Péter és Pál Főplébániatemplom, Budapest 1999, 34. TEOLÓGIA 2009/3-4 • XLIII (2009) 167-174 167
