Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Lipp Mónika: A szegények ügyvédje és a jogászok védőszentje: Szent Ivó
LIPP MÓNIKA A szegények ügyvédje és a jogászok védőszentje: Szent Ivó Történt ez a visszahelyheztetés egy emlékezetre méltó pompával; mert az ágyúk durrogása, harangszó, muzsika zengés és egynéhány ezer hívek éneklése között nem tsak ez a kép a kápolna oltárra ismét felállíttatott, hanem egyszersmint az a telly es bútsú is kihírdettetett; mellyet azon idő közben a szentséges Római Pápától, XII. Kelementől, megnyertt az Ó Budai Plébánus.4 A népszerű búcsújáróhellyé vált kiscelli kápolnát özvegy Zichy Pétemé 1738-ban a tri- nitárius (más néven fogolykiváltó) szerzetesrendnek adta. Az adománylevélben így fogalmaz: mivel Szűz Mária azon kápolnája, mely az óbudai telken, a szőlők közt imént említett boldogult férjem által építtetett, amelyben a styriai máriacelli kegyelemképnek hasonmása van elhelyezve, ahol a Boldogságos Szűz és Isten anyja Mária számosak által nagy buzgalommal kegyeltetik, de ahol még mostanáig szabályozott istentisztelet és kellő gondozás hiányzik, a jövőre nézve a tisztelendő trinitáriusok alatt bízom a Kegy elem-Anyja tiszteletére való gondozást, evégből a kápolnát, a kegyelemképet minden hozzája tartozókkal örökre és minden időkre nekik átadom .5 A kiscelli trinitárius templom mellékoltárait 1758-ban, az óbudai földesúr, gróf Zichy Miklós (Zichy Péter fia) elhunytának évében rendelték meg. Ekkor kezdődött az a pereskedés, melynek során az özvegynek, Berényi Erzsébetnek egyedül kellett szembe- szállnia félje rokonságával és a kincstárral az óbudai birtok megtartásáért. A kiscelli trinitárius templom északi oldalán a grófnő védőszentje, Szent Erzsébet oltára mellett kapott helyet a Szent Ivó-oltár. Ez volt a bejárathoz legközelebb eső mellékoltár és vele szemben Avellinói Szent András (1521—1608) oltára állt, aki Szent Ivóhoz hasonlóan jogi és teológiai végzettséggel is rendelkezett. Az egyházjogban és a polgári jogban egyaránt járatos ügyvéd volt, majd belépett a teatinus szerzetesrendbe és aszkéta életet élt. 88 évesen halt meg, az oltár lépcsőjénél szélütés érte. A készületlen, hirtelen halál elkerüléséért imádkoztak hozzá.6 Bebo Károly szobrászművész a fennmaradt szerződés szerint 1759-ben 500 rajnai forintot kapott a Szent Ivó-oltár elkészítéséért özvegy Zichy Miklósnétól. Az oltárépítmény és a rocaille motívum négy különböző variánsával díszített képkeret is Bebo Károly műhelyéből került ki.7 A kép nem szignált, azonban a péceli Ráday-kastély freskóival, illetve Scherwitz Mátyás budai festő képeivel kimutatható stiláris rokonság alapján feltételezhető, hogy ő készítette az oltárképet.8 A kiscelli templom berendezéséről fennmaradt, 1758-ban írt német nyelvű tervezet alapján rekonstruálhatjuk, milyen volt ez a mellékoltár: 4 Jordánszky, E., Magyar Országban, 's az ahoz tartozó Részekben lévő bóldogságos Szűz Mária kegyelem* Képeinek rövid leírása, Pozsony 1836, 31. 5 FallenbüCHL, F., A rabváltó trinitárius szerzetesek Magyarországon, Budapest 1940, 141. 6 Katolikus Lexikon /., Budapest 1993, 246. 7 Schoen, A., A budai Szent Anna-templom, Budapest 1930, 148—149. 8 Az attribúció kérdéséről: LlPP, M., Művészet a XVIII. századi Óbudán Szent Ivó oltárképének tükrében, Budapest 2002, 56-60. 168 TEOLÓGIA 2009/3-4
