Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)

2009 / 3-4. szám - Beke Margit: A pazmanita kispapok nevelése a XIX. században

BEKE MARGIT A pazmanita kispapok nevelése a XIX. században keltek, a hívek épülését szolgálva.27 Szokás volt, hogy ünnepnapokon a város egyházi intézményeiben a növendékek otthon kidolgozott témát adtak elő, ami jó alkalom lehe­tett a szentbeszéd gyakorlására. A szentmiséken a város különböző templomaiban asz- szisztáltak, és a törvények előírták, hogy csak akkor induljanak el, amikor szükséges, hogy időben a számukra kijelölt templomba érjenek.28 Az istentisztelet fényét azzal is emelték a növendékek, hogy egyenletesen, komoly méltósággal mondták az imádságot, illetve szépen énekeltek, aminek a megtanulására, a szertartás gyakorlására sok időt szenteltek. A növendékek szentmise alatt harmonium kí­sérete mellett vasárnapokon latin, hétköznapokon egyszólamú magyar énekeket énekel­tek.29 A mise Sanctusától szentáldozásig teljes csendben voltak. A század végén, szerdán és hétfőn mise alatt az ének is szünetelt. Szentmisénél a negyedévesek ministrálhattak, ami a felszenteléshez közelállóknak kitüntetés számba ment. A kollégiumban minden ebéd és vacsora előtt, a hetes harangozása után, 15 percen át lelki olvasmányt tartottak. Ezután hallgatva levonultak az ebédlőbe, ahol étkezés alatt csendben voltak és a Szentírásból, vagy a szentek életéből olvastak fel részletet. Később előírták, hogy ebéd előtt újszövetségi szentírási részletet, vacsora előtt pedig ószövetségit olvassanak.30 Ebéd alatt a Candidatus presbyterandus c. könyvből vagy a szentmise olvas­mányaiból, vacsora alatt a szentek életéből, vagy a napi II. éjszakai zsolozsmából vettek részletet. Ha másnap oltáriszentséghez járultak, akkor ebéd alatt vagy a Memoriale vitae sacerdotalis, vagy Kempis Tamás Krisztus követése c. könyvének I—III., vacsora alatt a IV. fejezetét olvasták. Az ebéd ideje alkalmas volt a papi élethez szükséges prédikációk gyakorlására is. Ebéd alatt a teológusok valamilyen nyelven, akik már katekézist hallgattak, két alkalom­mal három beszédet tartanak az elöljáró előzetes jóváhagyásával.31 Az idősebb teológusok által mondott beszédek rendjéről képet kaphatunk egy 1879-ből fennmaradt irat alapján32. E szerint a következő előadások hangzottak el:- Április 19-én Balics Lajos, Demkó György, Epöly Ferenc — húsvét utáni VI. va­sárnapról, magyar nyelven, — 20-án Fehér Gyula, Glatt Ignác — Május hónapról, magyar nyelven,-21-én Csernik Alajos, Czenczik János, Gohl Ödön — A Szentkereszt feltalálásá­ról, magyar nyelven,- 22-én Kapszdorfer Lajos, Kravszky József, Machovich Gyula - Jézus szívéről, magyar nyelven, — 23-án Leták István, Reiser György, Trümmer Károly, Vojnits Dániel - A Szep­lőtelen fogantatásról, magyar nyelven.- Május 6-án Eitner Ákos, Kürtössy József — A Szentkeresztről, német nyelven, — 7-én Garay István, Macskovics Pál, Horvát József - A Szentkeresztről, horvát nyelven, 27 Rimely, 275. 28 PáLt 1882. november 8. 22 PáLt 1898. július 11. Relatio. 30 PL SdtovszkyJános. Egyházkormányzati iratok, Cat. 6., Seminaria Pazmaneum, 1851, V. statútum. 31 Rimely, 314; PL Sdtovszky János. Egyházkormányzati iratok, Cat. 6., Seminaria Pazmaneum, 1851, XXVII. sta­tútum. 32 PL Simor János. Egyházkormányzati iratok. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 15. tétel 1879. Nr. 5001. 142 TEOLÓGIA 2009/3-4

Next

/
Thumbnails
Contents