Teológia - Hittudományi Folyóirat 43. (2009)
2009 / 3-4. szám - Erdő Péter: A pápai primátus elvének kifejeződése a hatályos kánonjogban
A pápai primátus elvének kifejeződése a hatályos kánonjogban ERDŐ PÉTER vénykönyv vezetett be... bizonyos értelemben teljessé váljon és elnyerje végső alkalf r j?27 mazasat Visszatérve a hatályos Codex 331. kánonjához, levonhatjuk a következtetést, hogy a kánon szövege éppen a II. Vatikáni Zsinaton újra előadott katolikus tanítás hiteles jogi megfogalmazása. Az új kánon forrásai között ugyanis a régi Codex 218. kánonján kívül megtaláljuk a Lumen gentium 18., 20., 22. és 33., a Nóta Explicativa Praevia 3. és 4., az Orientalium Ecclesiarum 3., az Unitatis Redintegratio 2., továbbá a Christus Dominus 2. pontját. II. EXEGETIKAI MEGJEGYZÉSEK A CIC 331. KÁNONJÁHOZ A CIC 331. kánonja, feltételezve, hogy Péter hivatala a közösség és a hitbeli egység eredete, de állandó és látható alakja is27 28, kijelenti, hogy a pápa rendes hatalma legfőbb, teljes, közvetlen, egyetemes, és hogy azt mindig szabadon lehet gyakorolni. Az egész kánon rendes hatalomról beszél, mivel ez a hatalom a 131. k. 1. §-a értelmében a római pápa hivatalához tartozik. 1. A legfőbb hatalom A pápa egyházkormányzati hatalma legfőbb, mert semmilyen emberi hatalomnak nincs alárendelve. Ebből fakad az 1404. kánonban összefoglalt ősi elv, amely szerint az első szék fölött senki sem ítélkezik. Ezért az ezzel az elvvel ellentétes cselekményeket és döntéseket nem létezőnek kell tekinteni (1406. k. 1. §), vagyis nem vélelmezzük őket érvényesnek a 124. kánon 2. §-a értelmében. Következésképpen az ilyen cselekmények érvénytelenségét nem kell bizonyítani. A legfőbb hatalom következménye az is, hogy a római pápa az egész katolikus világ legfőbb bírája (1442. k.; vö. CCEO 1059. k. 1. §). Ugyancsak ebből az elvből adódik, hogy — mint említettük — nem lehet semmilyen más hatósághoz fellebbezni a pápa ítéletei ellen, sem felfolyamodással élni határozatai ellen (333. k. 3. §; vö. CCEO 45. k. 3. §). Sőt a kánoni büntetőjogban a pápa ítélete vagy határozata ellen az egyetemes zsinathoz, vagy a püspökök testületéhez fellebbezni bűn- cselekménynek minősül (1372. k.). Ezzel elérkeztünk a pápai hatalom egy másik tulajdonságához, vagyis ahhoz a tényhez, hogy ezt a hatalmat mindig szabadon lehet gyakorolni, azaz nem kötődik az Egyház semmilyen más szervének beleegyezéséhez29. A pápai hatalom legfőbb hatalom jellege azt is jelenti, hogy Szent Péter utóda az egyházi javak legfőbb kezelője. Az egyházi javak ugyanis a hivatalos egyházi jogi személyek javai (1257. k. 1. §). Bár ajavak tulajdonjoga-a római pápa legfőbb irányítása alatt — azé a jogi személyé, aki azokat törvényesen megszerezte (1256. k.; CCEO 1008. k. 2. §), a pápa rendelkezhet az egyházi javak kezeléséről, hiszen ő az egyház javainak legfőbb vagyonkezelője, éppen a primátus alapján (1273. k.; vö. CCEO 1008. k. 1. §). A pápának ezt a jogát a középkor különböző szakaszaiban sajátosan is hangsúlyozták olyannyira, hogy supremum domíniumról is beszéltek, vagyis a pápa legfelsőbb tulajdonjogát említették az egyházi javak vonatkozásában. Éppen az előtörténetre tekintettel tartotta idősze27 PB 13. 28 Vö. Lumen Gentium 23; Const, dogm. Pastor aeternus, 1870. VII. 18, Prologus = DS 3050. 29 Vö. Lumen Gentium 22. TEOLÓGIA 2009/3-4 129
