Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Puskás Attila: A Szentírás értelmezése Aquinói Szent Tamás teológiájában
A Szentírás értelmezése Aquinói Szent Tamás teológiájában PUSKÁS ATTILA té-evangéliumhoz, a Zsoltárok könyvéhez, az Énekek énekéhez és a pali levelekhez írott kommentálj ai.11 A Zsoltárok könyve magyarázatának előszava világosan elárulja, hogy Tamás értelmezése itt már jócskán meghaladja a szó szerinti jelentés keresésének síkját és az ágosto- ni hagyományt követve a Krisztus-központú, ekkléziológiai távlatú és spirituális teljesebb jelentés közegében mozog: „A Zsoltárok könyvében olyan világosan van kifejtve mindaz, ami a megtestesülés céljával kapcsolatos, hogy szinte azt hihetnénk: magát az Evangéliumot olvassuk, nem pedig egy próféciát. [...] ennek a könyvnek a tárgya Krisztus és tagjai [ti. az egyház]”.12 Érdemes felfigyelni arra is, hogy Tamás az idézett előszóban számot vet a szentírási könyvek különböző műfajaival (elbeszélő, történeti, emlékeztető, buzdító, előíró, vitázó) amikor úgy fogalmaz, hogy „amit a többi könyv a fenti műfajok szerint elmond számunkra, megtalálható ebben a könyvben imádság és dicsőítés formájában.” E megállapítást követően a Zsoltárok könyvének műfaját a következőképpen határozza meg: „Itt kezdődik a himnuszok könyve, vagyis Dávid próféta Krisztusról mondott soliloquiuma. A himnusz Isten tiszteletére mondott dicsőítés ének formájában. (...) A soliloquium az ember személyes beszélgetése vagy Istennel, vagy csak önmagával; ez illik ahhoz, aki dicsőíti Istent vagy imádkozik hozzá.”13 Az idézetből jól kiolvasható, hogy Tamás a zsoltárok műfajának szintetikus, egyszerre irodalmi és teológiai definícióját adja, mely három mozzanatot tartalmaz: (1) himnusz (dicsőítő ének - formai, irodalmi elem); (2) imádság (személyes beszélgetés Istennel, Istenhez szóló dicsőítés — teológiai elem általános értelemben); (3) prófécia (Dávid próféciája Krisztusról — teológiai elem a spirituális jelentés síkján). A zsoltárok céljáról szólva aztán Tamás az ima megvalósulásának, mint a lélek Istenhez emelésének négy módjáról beszél: a hit, a remény, a szeretet és az igazságosság felemelkedéséről. A hit Isten hatalmának nagyságát és a prófécia titkait szemléli. A remény az örök boldogság elérésére törekszik. A szeretet egyre szorosabban kapcsolódik Isten jóságához és szentségéhez. Az isteni igazságossághoz hasonlóvá válás a cselekedetek révén valósul meg. Nem nehéz észrevennünk az összefüggést a zsoltárimádságok e négyes célmegjelölése és a szentírási szövegek négyféle értelmezési módja között, melyet Tamás a tradícióból átvett és teoretikusan feldolgozott. A hit a sensus historicus et allegoricus, a remény a sensus anagogicus, a szeretet és az igazságosság a sensus moralis értelmezési síkkal áll nyilvánvaló összefüggésben. Szent Tamás azonban nem csak saját szentírás-magyarázatokat készített, hanem IV. Orbán pápa megbízásából összeállította a négy evangéliumnak az egyházatyáktól származó idézetekből álló kommentáiját, melyet Catena aurea néven ismerünk. A domonkos magiszternek ehhez florilégiumok és munkatársak egész csapata állt rendelkezésére. E gyűjtemény expositio continuaként tálja elénk az egyházatyák szövegeit, „versről versre haladva végig a négy evangéliumon, mintha a kommentár egyetlen szerző műve volna”.14 Huszonkét latin és ötvenhét görög szerzőtől olvashatunk idézeteket a Catena11 Tamás az újszövetségi írásokat valószínűleg a kánoni sorrendet követve kommentálta. Máté evangéliuma után azonban közvetlenül János evangéliumát magyarázta, mert úgy vélte, hogy az első evangélium helyettesíti a másik két szinoptikus evangéliumot, míg János evangéliumának sajátos a látásmódja: míg a Máté, Márk és Lukács inkább Krisztus emberségének a misztériumáról írnak, addig János Krisztus istenségét állítja előtérbe. Vö. Torell, Jean-Pierre, Aquinói Szent Tamás élete és műve, 320. A páli levekről tartott előadások és a róluk írt kommentárok szövegéből csupán néhány maradt meg, s azok is csak töredékesen, így többek között: a Rómailevél, a Korintusiaknak írt első levél és a Zsidóknak írt levél magyarázatainak részletei. Uo. 399k. 12 Prooemium in Psalm., ed. Vivés, 18. kötet, 228, in Torell, J.-P., Aquinói Szent Tamás élete és műve, 74. 13 Uo. 415. 14 Uo. 229. TEOLÓGIA 2008/1-2 43
