Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
TARJÁNYI BÉLA A Vatikáni Kódex A Cselekedetek és a levelek szövegeit egy másik felosztással is ellátták, valószínűleg a hetedik és a kilencedik század között. Ebben a Csel 69 szakaszra oszbk, és a szakaszok azonosak a Codex Sinaiticusévú a Csel 15,40-ig. A katohkus levelek szakaszabjak 5, lPét 3, 2Pét 2, ljn 3, 2Jn 2; a 3Jn és Júd nincs szakaszokra osztva. Pál apostol leveleinek szakaszai: Róm 8, lKor 11, 2Kor 8, (az 1—2Kor folyamatos számozású), Gál 4, Ef 3, Fii 2, Kol 3, ITessz 2, 2Tessz 2 szakasz; a Zsid 9,1-nél az 5. szakasz kezdődik. Egy későbbi időpontban a lapok szélére arab számjegyekkel odaírták a mai fejezetszámokat az egész Újszövetségben. A szavak elválasztásával kapcsolatban meg kell említem, hogy a későbbi másolás alkalmával másképpen választottak el; pl. a Mk 1,33-ban éniGt)V=r|Y|iévr|, B*; 8JUOV>= vr|Y|i£vr|? B2; az 5,13-ban BÍG=fj\0ev B*, eí=arj/V9ev B2. Rendszeresen használt rövidítések: ’Ir)OOÍ5i; helyett IC, IY, IN, Xpiaxóc; helyett KC, KY, KÍ2, KN, KE, 0eÓ£ helyett 0C, 0Y, ©Q, 0N, és valamivel ritkábban a Ttve- upa-t IINA. A sor végén álló Kod-t általában rövidítik, a főnévragokat ugyancsak, különösen a többes számú birtokos esetet: TCű. Minden újszövetségi könyv elején és végén egyszerű megjelölést találunk (pl. KA- 0A MA00AION, nPOC PQMAIOYC)48. Eredetileg minden könyv első szavát egyszerűen nagy kezdőbetűvel írták a szöveg többi részében használt betűtípussal, de ezeket valaki később kivakarta, és a bal lapszélen nagyméretű, díszes, színes kezdőbetűvel helyettesítette. A görög szöveg minden lapon három oszlopban helyezkedik el; minden teljes oszlopban negyvenkét sor található.49 Zsid 9,14-től Jel végéig, ahol a minuscula szöveg képezi az Újszövetség befejező szakaszát, a szöveg ugyanúgy három oszlopba van rendezve, de oszloponként harmincöt vagy harminchat sorba. (Stephen Pisano) IV. A Vatikáni Kódex és a modem bibliafordítások A Vatikáni Kódex kiemelt helyet foglal el a bibliai szövegtanúk sorában, a nála kissé később keletkezett Sinai kódexszel együtt. Az alábbiakban szeretnénk ezt egy példával szemléltetni. A legújabb bibliafordításokban50 — az Újszövetség görög szövegének kritikai kiadását (Nestle-Aland) követve — több helyen is azt látjuk, hogy a szövegben csak a versszám szerepel, a hozzá tartozó szöveg hiányzik. Az alábbiakban felsoroljuk ezeket a helyeket, és jelezzük, hogy a kihagyott szövegek megtalálhatók-e a Vatikáni, illetve a Sinai kódexben: 48 A páli leveleknél ezenkívül a megírás helyének (valószínűleg a VI. századból való) megjelölése is szerepel, pl. Róm: éypácpri and KopívGoo, 1 Köp: éypácpri ánö 'Ecpécoü, 2Kor: éypácpri á7tö dnXínncov, Gál: éypácpri á7tö Pcogrg, Ef: éypácpri öcnö Pcópiriq, Fii: éypácpri ánö Pcogriq, Kol: éypácpri ánö Pcopriq, ITessz: éypácpri ánö 'A0r|v5)v, 2Tessz: éypácpri ánö ’AGpvcov. A háromhasábos kéziratok nagyon ritkák. Ilyen pl. a 048-as kézirat is (Vat. Gr. 2061). 50 Például a Káldi-Neovulgata Bibliafordításban: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest 2004. Ezek a későbbi kiegészítések nem szerepelnek a II. Vatikáni Zsinat határozata nyomán készült revideált Vulgatában, a Neovulgatában sem (Nova Vulgata Bibliorum Sacrorum Editio, Lib- reria Editrice Vaticana, 1986). A katolikus egyház rendelkezése szerint a katohkus bibliafordításokat ennek a kiadásnak a figyelembevételével kell készíteni.------------------------------— — —- ............ r 2 66
