Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Tarjányi Béla: A Vatikáni Kódex
A Vatikáni Kódex TARJÁNYI BÉLA in. AZ ÚJSZÖVETSÉG SZÖVEGE A Codex Vaticanus Graecus 1209 az egyik legrégebbi olyan görög kézirat, amely tartalmazza mind az Ó-, mind az Újszövetséget. Az újszövetségi könyvek sorrendje a következő: Mt, Mk, Lk,Jn, Csel, Jak, lPét, 2Pét, ljn, 2Jn, 3Jn, Júd, Róm, lKor, 2Kor, Gál, Ef, Fii, Kol, ITessz, 2Tessz, Zsid. A kézirat a Zsid 9,14-nél megszakad, a KCxOapie? szó közepén, a későbbi korból származó számozás szerint az 1518. oldallal. A Zsidókhoz írt levél folytatását és a Jelenések könyvét egy XV. században folyóírással készült kézirattal pótolták; ismeretlenek ennek körülményei és a használt alapszöveg. Ezenkívül még ma is nyitott kérdés, hogy a Vatikáni Kódex eredetileg tartalmazta-e a pasztorális leveleket (lTim, 2Tim és Tit). 1. A szöveg fejezetei és a címek Az újszövetségi szövegek felosztására a kódex nem használja sem az Ammóniusz-féle fejezetszámokat, sem Euszebiosz kánonjának számait, sem az „Euthaliai” számokat az Apostolok cselekedeteiben. A szöveg tagolása érdekében alkalmaztak azonban számos más módszert a kézirat története során, különböző alkalmakkor. Ezek közül az első a kódex készítéséhez kapcsolódik, és abban áll, hogy a bekezdések jelzésére az első betű kissé kiáll a balszél felé (kiengedés), továbbá a bekezdések között kb. két betűmagasságnyi sorközt hagytak. Ilyenkor egy-egy sor egy része üres maradt, hogy az új bekezdés a bal lapszélen kezdődjék. A családfákat a Mt 1,2-16-ban és a Lk 3,23-28-ban, valamint a boldogságokat a Mt 5,3-11-ben (a Lk-ban nem!) sajátos közökkel írták. Egy másik módszer, amelyet nem ez a kézirat alkalmaz elsőként (előfordult már talán a negyedik és ötödik században is), számok írása a bal lapszélre, amelyek rövidebb részekre tagolják a szöveget. Ezek révén Máté evangéliuma 170 szakaszból áll, Márké 62- ből, Lukács evangéliuma 152-ből, János evangéliuma pedig 80 szakaszból. Csupán két olyan kódexet ismerünk, amely ugyanezeket a szakaszokat használja: a Codex Zacynthius Rescriptust (E) a VI. századból a Lukács-evangélium tagolására46, továbbá az 579. számú minuscula-kódexet (Paris, Bibi. Nat. gr. 97, XIII. század).47 Az Apostolok cselekedetei harminchat részre van felosztva. A katolikus levelek közül ajak kilenc, az lPét nyolc részre (a 2Pét nincs osztva), az ljn tizenegy részre (a 2Jn és a 3Jn nincs osztva), ajúd két részre. Pál apostol leveleiben a számozás folyamatos a következők szerint: Róm 1—21, lKor 22—42, 2Kor 43—53, Gál 54—58. A Galata-levelet az Ef követi a 70. számú szakasszal kezdve, és a felosztás folytatódik a Fii, Kol és az 1—2Tessz levéllel a 93. számig. Ez után a Zsid következik, kezdve az 59-es számmal (de csak a 60. szám olvasható). A szöveg a 64. számnál (a Zsid 9,14-nél) megszakad. Eszerint a Zsid közvetlenül a Gál után állhatott a kézirat egyik elődjében, vagyis abban a mintában, amelyből a számozást átvették. Az írnok egyszerűen lemásolta a számokat, nem törődve azzal, hogy összhangban vannak-e azok a könyvek itteni sorrendjével. 46 Kiadta: S. P. Tregelles, Codex Zacynthius (H), Greek Palimsest Fragments of the Gospel of Saint Luke, London 1861. Ő a kéziratot aVIII. századra helyezte. Vő. SCHMIDTKE, A., Die Evangelien eines alten Undalcodex (B - Text) nach einer Abschrift des dreizehnten Jahrhunderts, Lipcse 1903. TEOLÓ1 265
