Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szuromi Szabolcs Anzelm: Tekintély és szentségi jelleg a katolikus egyházban
SZUROMI SZABOLCS ANZELM Tekintély és szentségi jelleg a katolikus egyházban (vö. Adversus haereses, III. 3,1; 3,3).10 Szent Ignác pedig, világosan megkülönbözteti az egyházi hierarchia egyes szintjeit, kiemelve a római szék primátusát (vö. Epist. 4).11 Nem véletlen tehát, hogy a korai egyházfegyelmi írások, a bennük összefoglalt normákat elsődlegesen az apostoli tekintélyhez igyekeztek kapcsolni. Kiváló példa erre a II. századból származó Didakhé — más néven „A tizenkét apostol tanítása”12 — ; vagy a III. századi Traditio Apostolira'3 Mindkét korai mű alapvetően liturgikus előírásokat és szokásjogi normákat rögzít. Ezek a pszeudo-apostoli gyűjtemények azt a meggyőződést fejezik ki, hogy a bennük található tan és fegyelmi követelmények ténylegesen apostoli és isteni eredetűek, melyek alapvetően meghatározzák az egyház közösségének mindennapi életét.14 2. TEKINTÉLY ÉS SZAKRAMENTALITÁS A PATRISZTIKUS SZERZŐKNÉL Amikor mindezeket figyelembe véve, az egyházban megmutatkozó tekintélyről és szak- ramentalitásról beszélünk, sajátos figyelmet kell szentelnünk az egyházatyák írásainak. A patrisztikus források különösen is karakterisztikusan fejezik ki az egyház szakramen- talitásának gyakorlati következményeit, kristálytiszta fogalmaikkal pedig, bemutatják annak elméleti, ekkléziológiai hátterét is: az egyház egységét. A szerzők közül — a már idézetteken túl — elsősorban Szent Cipriánt (t258)15, Szent Ambrust (f397)16, Szent Jeromost (t419/420)17, valamint Szent Ágostont (t430) szükséges megemlítenünk18; a pápák közül pedig, Nagy Szent Leót (440-461)1’ és Nagy Szent Gergelyt (590—604)20, akiknek ekkléziológiai koncepciója gyakorolta a legmeghatározóbb befolyást a későbbi egyházjogi gyűjteményekre.21 10 Irénée DE Lyon, Contre les heresies (SCh 211), Paris 1974. 30—39. 11 Ignace d’Antioche-Polycarpe de Smyrne, Letters (SCh 10), Paris 1958. 125-138, különösen 125-127. Vö. The Apostolic Fathers (The Fathers of the Church 1), Washington D. C. 1947. 85. 12 Rordorf, W.-Tuillier, A., La Didaché (SCh 248), Paris 1978. 13 Botte, B., Hippolyte de Rome. La tradition apostolique d'aprés les anciennes versions (SCh 11 bis), Paris 1984.^ Erdő, P., Die Quellen des Kirchenrechts. Eine geschichtliche Einführung (Adnotationes in Ius Canonicum 23), Frankfurt am Main 2002. 12—13. 15 Ekkleziológiájához vö. Camelot, P., Saint Cyprien et la primauté, in Istina 4 (1957) 421—434. Koch, H., Czpria- nische Untersuchungen, Bonn 1926. 103. Kelly, J.N.D., Early Christian Doctrines, London 1977.^ 203—207, 418-419. DaniÉLOU, J., The Origins of Latin Christianity (A History of Early Christian Doctrine before the Council of Nicea, III), London—Philadelphia 1977. 429—467. Altaner, B., Patrology (transi. H.C. Graef), New York, NY. 196H, 201-203. 16 The Golden Age of Latin Patristic Literature (ed. di Berardinon, A.-Quasten, J.), 144—153. Vö. Toscani, G., Teológia della Chiesa in S. Amhrogio (Studia Patristica Mediolanensia 3), Milano 1974. The Golden Age of Latin Patristic Literature. From the Council of Nicea to the Council of Chalcedon (Augustinian Patristic Institute — Rome, Patrology IV) (ed. di Berardinon, A.-Quasten, J.), Wesminster, Maryland 1986. 212-246. Kelly, J. N. D., Jerome. His Life, Writings, and Controversies, Peabody Mass. 1998. 210-226. 18 The Golden Age of Latin Patristic Literature (ed. di Berardinon, A— Quasten, J.), 342-462. Camelot, P.T., «Sacramentum fidei», in Augustinus Magister (Congrés International Augustinien, Paris, Sept. 21-24, 1954), II. 891— 896. Studer, B., «Sacramentum» et «Exemplum» chez saint Augustin, in Recherches Augustiniennes 10 (1975) 87-141. 19 Arens, H., Die theologien Sprache Leos des Grosen, Freiburg 1982. Hudon, G., L’Église dans lapensée de saint Léon le Grand, in Église et théologie 14 (1983) 305-336. 20 DAGENS, C., Saint Grégoire le Grand. Culture et experience chrétiennes, Paris 1977. Damizia, G., Lineamenti di dirit- to canonico nel «Registrum epistolarium» di S. Gregorio Magno, Roma 1949. Norberg, D., Critical and exegetical notes on the letters of Gregory the Great (Vitterhets-, Historie- och Antikvitets- Akademiens handlingar. Filologisk- filosofiska serien 27), Stockholm 1982. Moorhead, J., Gregory the Great, London — New York 2005. 21 Gaudemet, J., L’héritage de Gregorie le Grand chez les canonistes médiévaux, in Gregorio Magno e il suo tempo (Studia ephemeridis «Augustinianum» 34), Roma 1991. 199-221. SzuROMI, Sz.A., Patristic texts in the Collectio Canonum Anselmi Lucensis (recension ‘A’) and their correspondence with the Decretum Gratiani, in Folia Canonica 7 (2004) 71—108. 238
