Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig
SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása... két plébániát vezettek: a ferencesek a szolnokit, a premontreiek a jánoshidait.77 Nádasdy püspök négy évvel későbbi jelentéséből pedig az derül ki, hogy a templomok száma nem változott, a papok száma öt fővel csökkent, így 176-an voltak plébániai szolgálatban. Rajtuk kívül 62 piarista, 57 ferences és 6 irgalmas szerzetes működött hét rendházban.78 1845-től 1851-ig nem volt betöltve a váci püspöki szék79, ami késleltette a pusztán élő emberek lelkipásztori gondozásának megszervezését. A következő váci püspök, Roskoványi Ágoston (1851-1859) a Nádasdy-féle vizi- táció eredményeinek ismeretében 1854-ben négy missziós körzetet szervezett az egyre népesedő puszták lelki gondozására. A missziós körzetek vezetését a kecskeméti és a szolnoki ferencesekre bízta. A barátok az egyes tanyákhoz gyűjtötték az embereket, ott tanították őket és kiszolgáltatták nekik a szentségeket.80 Ebben az időben kezdődött el a tanyai iskolahálózat kiépítése is. 1855-ben a kecskeméti tanyavilágban tíz elemi iskola épült. Ennyi iskola abban az időben elegendőnek bizonyult a külterületen lakók gyermekei számára. A következő évtizedben a Kecskemétet körülvevő pusztákon kisbirtokosok és kertészek százai kerestek megélhetést és állandó lakóhelyet a városon kívül. A magas gyermeklétszám miatt a tanyai lakosság ugrásszerűen gyarapodott, így újratermelte a város iskolafejlesztési gondjait, hiszen Kecskemét pusztáival együtt 163 ezer hold területet foglalt el, amivel Debrecen után az ország második legnagyobb közigazgatási egysége volt.81 Ezzel együtt a lelkipásztorkodás is újabb kihívásokkal találta magát szembe. Roskoványi püspök három új esperességet szervezett a hívek lélekszámúnak növekedése miatt. így főpásztori működése alatt már 16 esperesi kerület volt.82 Peitler Antal idejében (1859—1885) 223 papja volt az egyházmegyének. Közülük 126-ot ő szentelt.83 Amikor gróf Csáky Károly (1900-1919) átvette az egyházmegyét, annak 120 plébániája volt és 13 lelkészsége. A szerzeteseket nem számítva 240 pap működött benne. A szerzetesnővérek 160-an voltak. 1910-ben a 3 főesperességet megtartva több új esperességet szervezett arányban a plébániák növekedésével, így 19 esperességre oszlott ekkor az egyházmegye.84 Az egyházmegye összlakossága 1900-ban 1 101 360, a hívek száma 77 Vö. Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 283-284. Török, J.-Legeza, L., A Vád Püspökség évezrede, 41. Jánoshidára a török uralom alóli felszabadulás után visszatértek a premontrei kanonokok, akik elvállalták a falu plébániájának a vezetését. Egészen 1790-ig vezethették a plébániát, amikor II. József feloszlatta rendjüket. 1790-től 1802-ig váci egyházmegyés papok látták el Jánoshi- dán a lelkipásztori teendőket, majd 1802-től, a szerzetesrendek visszaállítása után újra a premontreiek végezték a plébániai teendőket. Vö. Kovács, I.-Legeza, L., Premontreiek, Mikes kiadó, Budapest 2002, 37. 78 VANYÓ, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, 285. Vö. Török, J.—Legeza, L., A Vád Püspökség évezrede, 41. 79 BALOGH, M.-Gergely, J., Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Adattár, História — MTA Történet- tudományi Intézet, Budapest 1996, 49. Vö. Vád egyházmegyei almanach, 190. 80 VARGA, L., A Vád Egyházmegye történeti földrajza, 7. Vö. Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 89—90. Török, J.-Legeza, L., A Váci Püspökség évezrede, 41. 81 SzÉKELYNÉ KÖRÖSI, I., Tanyai iskolaépítési akció Kecskeméten 1926-ban, in Cumania (A Bács-Kiskun megyei Múzeumok évkönyve 13.) (szerk. Bárth, J.—Sztrinkó, I.), Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumainak Igazgatósága, Kecskemét 1992 (303-342), 308. Vö. SzÉKELYNÉ Körösi, I., A kecskeméti tanyai iskolaépítések Klebelsberg idején, in Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete 1994 (szerk. Klebelsberg, É.), Gróf Klebelsberg Kuno Alag2 pítvány, h. n. 1994 (55-59), 58. Vád egyházmegyei almanach, 43. 83 CHOBOT, F., A váczi egyházmegye történeti névtára II., Dercsényi Dezső vállalata, Vác 1917, 661. Vö. Vád egyházmegyei almanach, 193. 84 Török, J.-Legeza, L., A Vád Püspökség évezrede, 42. Vö. Váci egyházmegyei almanach, 43—44. 233
