Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)

2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig

SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása... 656 368 volt83 * 85, 1910-ben viszont már 1 225 973 ember lakott az egyházmegye terüle­tén, amelyből 835 365 volt katolikus.86 1892-től 1913-ig a kecskeméti pusztákon a város újabb 5000 holdat osztott ki.87 1900-tól a pusztaszeri bérlőknek is kezdte a város a földe­ket eladni. A napszámosoknak pedig 400 négyszögöles házhelyeket osztottak ki.88 így Csáky püspök alatt nagyobb lendületet vett a pusztai nép lelkipásztori gondozása.89 Ha­nauer István elődje 18 új lelkipásztori állomáshelyet szervezett. Ebben az időben már az egyházmegye papjai közül is többen missziós lelkészi kinevezést kaptak. így az alföldi községek, ahol nagyobb számban éltek katolikusok, néhány kivételtől eltekintve, vala­hogy el voltak látva lelkipásztorral.90 1914-ben a hívek lelkipásztori ellátását 125 plébá­nia, 18 önálló lelkészség és 4 helyi káplánság biztosította. Ezenkívül 99 segédlelkészi és 15 hitoktatói állás volt. Az egyházmegyében a szerzetesek 8 férfi és 13 női kolostorral képviseltették magukat.91 ÖSSZEGZÉS A Váci Egyházmegye török hódoltság utáni püspökei sikeresen szervezték újjá a Duna— Tisza közének lelkipásztori ellátást. Az újjászervezés nem volt könnyű feladat, de kitartó munkával mindig lehetett valamit előre lépni. A főpásztorok a hitélet újjászervezésében igyekeztek lépést tartani a településhálózat fejlődésével és a puszták benépesülésével. RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE VEHK: A Váci Egyházmegye Hivatalos Közleményei VPKL: Váci Püspöki és Káptalani Levéltár IRODALOMJEGYZÉK Balanyi, Gy.—Bíró, I,—BÍRÓ, V.—Tomek, V., A Magyar Piarista Rendtartomány története, Magyar Piarista Rendtartomány, Budapest 1943. BALÁSFALVI Kiss, B., Kecskemét th.jogú város, in Pest - Pilis - Solt — Kiskun vármegye és Kecskemét th. jogú város adattára V. rész (szerk. Csatár, I— Hovhannesian, E.—Oláh, Gy.), Kultúra Könyv­nyomdái Műintézet, Budapest 1939, 1-67. Balogh, M.—Gergely, J., Egyházak az újkori Magyarországon 1790—1992. Adattár, História- MTA Történettudományi Intézet, Budapest 1996. Cherrier, M., A magyar egyház története, Heckenast Gusztáv, Pest 1856. Chobot, F., A váczi egyházmegye történeti névtára /., Dercsényi Dezső vállalata, Vác 1915. Chobot, F., A váczi egyházmegye történeti névtára II., Dercsényi Dezső vállalata, Vác 1917. 83 Népszámlálás és plébániai jelentések, 1933. március 21—i egyházmegyei körlevél, 17. A szeminárium új tanéve, 1930. szeptember 1-jei egyházmegyei körlevél., 50. Népszámlálás és plébániai jelentések, 1933. március 21—i egyházmegyei körlevél, 17. Vö. CHOBOT, F., A váczi egy­házmegye történeti névtára /., 48. 87 Balásfalvi Kiss, B., Kecskemét th.jogú város, 56. 88 KatkÓNÉ Bagi, É., Pusztaszeri néptanítók, 181. 14. lábjegyzet. 89 RÉVÉSZ, I., A II. alföldi kath. nagygyűlés, 5. 90 Török, J.-Legeza, L., A Váci Püspökség évezrede, 42. Vö. VARGA, L., A Vád Egyházmegye történeti földrajza, 7. Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 90. Váci egyházmegyei almanach, 195. CHOBOT, F., A váczi egyházmegye történeti névtára I, 5. 48. 234

Next

/
Thumbnails
Contents