Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig
Az 1802-ben tartott egyházmegyei zsinat 12 főesperességet jelölt ki. Ezt a beosztást azonban Károly Ambrus főherceg, váci apostoli kormányzó (1806-1808) túlméretezettnek tartotta, az egyházmegye területéhez és a plébániák számához képest, ezért visszatért a korábbi, Althann Frigyes-féle beosztáshoz, így újra négy főesperességre oszlott az egyházmegye.48 Utódja, Kámánházy László (1808-1817) elegendőnek vélt három főesperességet is: a székesegyházit (öt esperesi kerülettel), a pestit (négy esperesi kerülettel) és a csongrádit (négy esperesi kerülettel). Az egyházmegye három főesperességre osztása megmaradt elég sokáig, csak Hanauer István (1919-1942) változtatott rajta.49 Mivel a török hódoltság sokkal tovább tartott, mint a tatáijárás, ezért a török hódoltság után az emberek ottmaradtak biztos otthonaikban, mert elfeledkeztek már őseik lakóhelyéről és el is szoktak régi földjeiktől, falujuktól. Az ingoványokban lakók előjöttek és megtelepedtek néhány jobb helyen, mint Kiskunhalas vagy Csongrád. Földjeik, melyeket elkezdtek művelni, az óriásivá terebélyesedett határokban szerteszét feküdtek. Annak érdekében, hogy meg tudják hatékonyabban művelni azokat, a földeken tanyákat építettek. így alakult ki a török idők után az alföldi tanyarendszer.50 A tanyák kialakulásában fontos tényező volt továbbá, hogy a szántóművelés nehezen tudott megindulni a korábban műveletlen területeken, a fő termelési ág az állattenyésztés lett, amit a pusztákon a falvak újratelepítése nélkül is folytatni lehetett. Ekkortól kezdve sok ember állandó szállása a mezővárosban, nyári szállása a pusztákon volt.51 A török háborúk végén az Alföldön sajátos birtokviszonyok alakultak ki. Az alföldi mezővárosok, mint például Kecskemét, Nagykőrös vagy Cegléd határának legnagyobb része bérlet vagy földesúri jogok megváltása útján a város birtokába került és a város meghatározott szolgáltatások fejében engedett belőle foglalni polgárainak akár legeltetésre, akár szántóföldi művelésre.52 * Az Alföldön így a hódoltság után kevés zárt falu keletkezett. A török idők után az Alföldre újonnan érkező és oda visszatérő lakosság a saját szántóföldjén építette fel házait, tehát az emberek szétszórva építkeztek.52 A pusztákra kiköltöző népesség ideiglenes építményeket emelt a jószágok és a velük foglalkozó családtagok vagy cselédek ideiglenes szállása számára.54 A zártan betelepült városi mag még a nagy alföldi városokban is aránylag kicsi volt, mert a népesség túlnyomó része szétszórtan élt a tanyákon.55 Az újratelepült helyek között hatalmas puszták terültek el, melyek jórészt homokos, lakatlan és műveletlen területek voltak. Ilyen helynek számítottak a jakabszállási puszták, Bugac, Monostor, Kocsér, Kerekegyháza, Lajosmizse Ladánybene, Peszér, Adacs, Szánk, Jász- szentlászló, Pusztamérges, Öttömös, Jászkarajenő. Ezeket egyes jász és kun községek szereztek meg községi legelőnek, ahol csordáikat és méneseiket tartották. A XIX. század közepéig lakatlan területek voltak, amikor a községek elkezdték felparcellázni őket és az anyaközségekből vagy máshonnan benépesültek. Előtte csak gyér volt a népességük, mert SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása... 48 Vád egyházmegyei almanach, 43. 49 Uo. Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 87. 51 Erdei, F., Futóhomok, 71. 52 Uo., 73. 52 Vő. Klebelsberg, K., Beszédei, dkkei, törvényjavaslatai 1916-1926, 229. 366-367. 54 Erdei, F., Futóhomok, 101. Tudomány, kultúra, politika. Gróf Klebelsberg Kuno válogatott beszédei és írásai (1917-1932) (válogatta, az előszót és a jegyzeteket írta Glatz, F.), Európa Kiadó, Budapest 1990, 230. 230
