Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Szederkényi László: A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása a török hódoltság végétől a XX. század elejéig
SZEDERKÉNYI LÁSZLÓ tői ferencesek váltották fel, akik a jezsuitákhoz hasonló missziós munkát végeztek az Al- fbldön.12 A török hódoltság vége felé báró Pongrácz György váci püspök idején (1669— 1676) a Váci Egyházmegyében a 73 katolikus község közül mindössze 13 plébánia volt pappal ellátva, de ezek közül egy sem az Alföldön volt. A 32 licenciátus közül csak három működött az alföldi részen: egy Csongrádon, egy Mindszenten és egy Tiszajenőn. Tehát az egyházmegye északi és középső részére koncentrálódott a lelkipásztori ellátás. Ez azt jelenti, hogy a nógrádi részek és a pest megyei részek Nógráddal határos részén volt valamilyen plébániai élet13. Pongrácz György idején 13 pap és 30 licenciátus volt az egyházmegyében. 28 licenciátusról tudható, hogy hol működött: 12 Pest, 3 Csongrád, 1 Szolnok, 12 Nógrád megye területén. Csak Nógrád vármegye keleti és Pest vármegye északkeleti részében voltak papok. A többi helyen részben a protestantizmus eltelj edtsé- ge, részben a török pusztítás nagyobb mértéke miatt csak licenciátusok voltak.14 A hívek száma 13 ezer körül lehetett.15 A Váci Egyházmegye plébániahálózatának és papi ellátottságának alakulása... 2. A plébániahálózat újjászervezése és a papi utánpótlás alakulása a XVÜ-től a XX. századig A török hódoltság utáni első váci püspök, Dvomikovich Mihály (1689—1705) amikor elfoglalta püspöki székhelyét az egyházmegyében öt papot talált.16 Rajtuk kívül még Szegeden17, Kecskeméten és Szolnokon voltak ferences szerzetesek. Szegeden megszakítás nélkül működtek, Kecskeméten 1644 óta, Szolnokon 1686 óta.18 Más források szerint valószínűbb azonban, hogy ennél valamivel több papja volt Dvomikovich püspöknek. így nagyobb az esélye annak a véleménynek, hogy az ő idejében 13 plébános 32 falu lelkipásztori ellátását biztosította.19 1697-ben 22 helynek volt plébániai rangja.20 A hódoltság utáni első váci püspök a pasztoráció fellendítésére 1699-ben letelepítette a dominikánus szerzeteseket Vácon. 1700-ban pedig kérését teljesítve I. Lipót magyar király (1655-1705) visszaállította a váci káptalant hat kanonoki stallummal, amely másfélszáz éve már nem működött. Ezek mellett még tizenhat plébániát is létesített a lelkipásztorkodás akkori kihívásainak megfelelően.21 12 Vö. Varga, L., A Váci Egyházmegye történeti földrajza, 200. Molnár, A., Tanulmányok az alföldi katolicizmus török kori történetéhez, 116. 13 Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 88. Vö. Varga, L., A Váci Egyházmegye történeti földrajza, 5. Váci egyházmegyei almanach (szerk. Bánk.J.), Váci Egyházmegyei Hatóság, Vác 1970, 168-161. Vö. Mezősi, K., A váczí egyházmegye a török hódoltság idején, Kiskunfilegyháza 1939, 16-17. 15 Népszámlálás és plébániai jelentések, 1933. március 21-i egyházmegyei körlevél, in VEHK (1933/3), 17-19. 16 Cherrier, M., A magyar egyház története, Pest 1856, 373. 17 A török hódoltság után a váci püspök Szeged felett is joghatóságot gyakorolt. Vö. Vanyó, T., Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéiről 1600-1850, Pannonhalma 1933, 253. Emlékirat az Alföld lelkipásztori ellátásáról. A nagym. vallás és közoktatásügyi Miniszter Úr figyelmébe ajánlva, 1921. szeptember 1., 87-88. Vö. Varga, L., A Váci Egyházmegye történeti földrajza, 5-6. 200. 388—389. 19 Lancz, K., Dvornikovits Mihály váci püspök, Kapisztrán Nyomda, Vác 1942, 24. Vö. Váci egyházmegyei almanach, 174—175. Török, J.—Legeza, L., A Váci Püspökség évezrede, Mikes Kiadó, Budapest 2001, 33. Chobot, F., A váczi egyházmegye történeti névtára I., Dercsényi Dezső vállalata, Vác 1915, 45. 21 Vö. Váci egyházmegyei almanach, 175. Török, J.—Legeza, L., A Váci Püspökség évezrede, 33. HERMANN, E., A Katolikus Egyház története Magyarországon 1914-ig, Auróra Kiadó, München 1973, 299. 226
