Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
sies tanúi. A IV-X. század között az életszentség modelljének központi vonásává a bűn- bánattartás, önmegtagadás és csodatevés vált. A XI—XV. század között ehhez társult az aszketikus és misztikus élet, az erények, a nyilvános kultusz kritériuma. Ehhez kapcsolódott az a téves megítélés is, hogy az életszentség elérése csak néhány választott kiváltsága. Ezzel szemben az Egyház nagy alakjai mindig is tudatában voltak és vannak annak, hogy a szentség a szeretetben áll, abban a szeretetben, mely minden életkörülmény és minden életállapot között megtenni maradandó gyümölcseit.135 Sőt ma talán épp az adja a szent- ségmodellt, hogy a hívő állapotbeli és hivatali kötelmeit hősiesen teljesíti. Ehhez mindenképp meg kell tartani a parancsokat, s hasznosak lehetnek a szentség elérésében az evangéliumi tanácsok. Tehát minden krisztushívő életszentségre hívott és erre vállalt kötelezettséget Isten és emberek előtt. Az évszázadok végeredményben különböző élet- szentségtípusokat hívtak életre Krisztus gazdagságából. A boldoggá avatási eljárás során az erények hősies gyakorlását kell bizonyítani, melyek főleg a teológiai erényeket, a sarkalatos erényeket és a velük szorosan kapcsolódó erényeket jelentik közelebbről. Mivel az eljárás során az erények gyakorlásáról, tehát nem egy-egy erény hősies gyakorlásáról van szó (sőt nem is csak egy-egy hőstettről!), az egyház gyakorlata ezzel a megfogalmazással azt sejteti, hogy az erények úgy szemlélendők, mint egyetlen lélek cselekvései, illetve, az egyes erényekben való előrehaladás pozitív módon hat a többi erény fejlődésére. Tehát együttesük eredője adhatja ki az életszentséget.136 Az erényeknek hét sajátossággal kell rendelkezniük a boldoggá-avatási eljárás lefolytatásához, s ezek az alábbiak: 1. keresztény erények, tehát természetfelettiek legyenek, 2. hősiesek legyenek, 3. kivételesek, 4. az élet konkrét körülményei során megmutatko- zók legyenek. 5. jelentős időn át végzettek legyenek, 6. magukba foglalják az egész lelki életet és 7. szívesen, készséggel és szeretettel gyakoroltak legyenek. Ami pedig a hősiesség kritériumait illeti, ma is időtállóak Prospero Lambertini, a későbbi XIV. Benedek pápa megállapításai. Szerinte a krisztushívő akkor gyakorolja hősiesen az erényeket, ha azokat szívesen teszi (expedite agit), ha azokat készségesen (prompte), örömmel (delectabiliter) végzi oly módon, mértékben, hogy az túllépi az átlagosat.137 Ezek az erények tehát a megtisztult lélek (anima purificata) erényei.138 Az erények hősies gyakorlásához nagy erőfeszítés szükséges, végeredményben a hit, a remény és a szeretet erényeiben való megerősödés. Ebből a szempontból talán a reményé a vezérszerep, mely épp a nehezen elérhető életcél felé való hatékony törekvés erénye, képessége, készsége. KUMINETZ GÉZA A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk 7. AZ ERÉNYEK, VAGYIS A VALLÁSERKÖLCSI ÉLET ELŐMOZDÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK KÁNONJOGI GARANCIÁI Maga az egész egyházi törvényhozás, ítélkezés és közigazgatás kerül veszélybe, ha a pásztorok nem állnak az életszentség, vagyis a valláserkölcsi értékmegvalósítás kellő fokán. Hasonló az összes krisztushívőre vonatkozóan is a megállapítás, ha ők sem törekszenek az életszentségre, akkor nem tudnak tanúskodni kellően a hitről, reményről és szeretet135 Vö. Misztai, H., Le cause di canonizzazione. Storia eprocedura, Cittá dei Vaticano 2005, 28. 136 Uo. 56. 137 Uo. 59. 138 A régi aszkétika-misztika a tökéletesedés hármas-egy fokozatát különböztette meg, nevezetesen kezdők (ez a megtisztulás útja, a via purificativa), haladók (a megvilágosodás útja, via illuminativa) és megérkezettek (az egyesülés útja, via unitivá). Vö. Tanquerey, A., A tökéletes élet. Aszkétika és misztika I, Tatabánya 2000,401-411. 170
