Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk KUMINETZ GÉZA jük. A világhoz való rendetlen ragaszkodás, a földiek túlságos szeretete, hasonlóképpen azonban az élet unalma és gyűlölete is ellenkeznek a reménnyel. A temperantia lesz ezen excess usok és defectusok helyes szabályozója.”96 97 A lelki erősség a hit-, remény és szeretetnek természetes szövetségese, hiszen ez az az erény, ami megerősít a kísértések és küzdelmek idején. Itt persze fordítva is áll a dolog, pontosabban alapvetően fordítva áll a dolog mindegyik sarkalatos erénynél, tehát a teológiai erények kölcsönöznek sajátos erőt és hatékonyságot ezeknek. De a lelki erősség, bátorság kiemelése mutatja meg, hogy a hit, a remény és a szeretet, amennyiben gyenge benne az erő, a kitartás, úgy nem fognak fejlődni. Mindez különösen is állítható a lelki erősség (fortitudo) mellékerényeiről is: „A patientia nélkülözhetetlen mindhárom erényben. [...] Mi több, az eleven hitnek, az Istenben nyugvó reménynek s a kiapadhatatlan szeretetnek úgyszólván egyetlen csalhatatlan ismérvét képezi. [...] Mi éleszthetné új lobbanással a reménynek és a szeretetnek szent tüzét — mint éppen a szenvedések, amelyek Istentől jönnek, Istenhez vezetnek, felemelnek a földről, vagy talán nagyon is lesújtanak oda s megutáltatják velünk a teremtményeket. [...] Perseveratia nélkül semmit érő volna a hit; hiábavaló a remény, kihűlt lenne a szeretet, ennek pedig elmúlni nem szabad soha, mert örök életre van teremtve: charitas nunquam excidit.”” Az okosság és a remény kapcsolatáról végül azt kell megállapítanunk, hogy az a kitartáshoz, helyes önismerethez és helyzetfelismeréshez, a remény helyes mederben tartásához megfelelő értelmi (hitbeli) és érzelmi (szeretetbeli) motívumot szállít. Megóv tehát úgy a kétségbeeséstől, mint pedig a vakmerő bizakodástól. Amennyiben az erkölcsi erények sajátos készségeket jeleznek, melyek, mint a szubjektum által tudatosan összegyűjtött és kimunkált erőcentrumok, kérdés, miként állíthatók ezek a minőségek az istenies erényekről? Ha ezek is ily módon kivívható készségek lennének, elveszítenék kegyelmi, ajándék jellegüket. Elismerjük, hogy a természetes hit, remény és szeretet, mint az erkölcsi erények foglalata, hasonló készséget fejez ki, mint a hierarchikusan alattuk álló erkölcsi erények, bár már ezek készség volta is bizonyos értelemben ingatag. Éspedig azért, mert határhelyzetben az ember könnyen kerül olyan helyzetbe, hogy szinte akarva nem akarva átalakul egész mentalitása, hite, reménye, érzületvilága (azaz új képességek, tartalmukban új készségek alakulnak ki). Ez olyan jel, mely megerősíti a hit, remény és szeretet természetfeletti erényeinek ajándék jellegét, vagyis ezek erényekként is inkább csak képességeket98, semmint készségeket jelölnek. Aktualizálásukhoz mindig szükséges a kegyelem, amit egyébként Isten mindenkinek ad. A remény természetfeletti erénye átjárja és megerősíti a sarkalatos erényeket, s viszont, a remény és kap adott esetben bátorítást, motivációt a sarkalatos erényektől, mint természetfeletti készségektől. Külön említést érdemel a Szentlélek ajándékainak és gyümölcseinek kapcsolata a remény erényével. Azt a fentiekben már tisztáztuk, hogy a remény sajátosan a tudás leikével és az Ur félelmének, valamint az erősségnek a leikével van különösen szoros kapcsolatban, illetve gyümölcse99 a boldogok közül a szomorkodók, mert megvigasztaltat- nak. Bár minden ajándéknak megvan a maga hatása a reményre vonatkozóan. 96 Uo. 817. 97 Uo. 818. Vö. Boda, L., A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája, Budapest 1986, 404. A Szentlélek gyümölcseit a boldogságokon túl kapcsolatba szoktuk hozni Pál apostol felsorolásával is. Ő maga kilenc gyümölcsöt sorol fel, de felsorolása nem taxatív jellegű. Ezek: a szeretet, az öröm, a békesség, a türelem, a nyájasság, a jóság, a hit, a szelídség és a tisztaság. 161
