Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
KUMINETZ GÉZA A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái; az erények és hősies gyakorlásuk az egyéb erkölcsi erények”. Ezt követik a Szentlélek ajándékai76, majd következnek a boldogságok mint a Szentlélek ajándékainak gyümölcsei. Egyes szerzők az erények közé sorolják az evangéliumi tanácsokat is, mint a Krisztuskövetés sajátos tökéletességeit. Ha nem is minősülnek közvetlenül erényeknek, ám az irgalmasság cselekedeteit mégis az erényélet fontos megnyilatkozásainak kell tekintetnünk. További szempont, hogy a természetes sarkalatos erényeket77 sajátos módon erősítik a természetfeletti hit, remény és szeretet erényei, és természetfölötti erőt adnak nekik.78 érdemes dolgokban feleslegesen megköti az akaratot, bosszantva ezzel a környezetet. A katolikusok ide sorolják a vértanúság erényét, mint a bátorság hősies és felülmúlhatatlan fokát. Vö. EVETOVICS, K., Katolikus erkölcstan I, Budapest 1940, 35—36. A mértékletesség (temperantia) erénye hivatott arra, hogy vágytörekvéseinket az okosság szabta keretek közé szorítsa. Sajátos területe az ön- és fajfenntartás ösztöneinek, vagy talán pontosabban késztetéseinek kellő féken tartása. De nem zárható ki innen a kultúrigényeink mértékének fegyelmezése sem. A mértékletesség fajai: 1. ételben való mértékletesség (abstinentia), melynek ellentéte a torkosság (gúla) 2. a józanság (sobrietas), melynek ellentéte a részegség, helyesebben részegeskedés (ebrietas). 3. A tisztaság (castitas): a nemi vágy kellő fékezése, humánus megélése. Ellentéte a bujaság (luxuria). A mértékletesség kiegészítő erényei: 1. az általános értelemben vett szemérmesség (verecundia), vele rokon az illedelmesség, tisztesség (honestas, mely a javak élvezete során is a széphez, az illendőhöz vonzódik. Mérsékelt magaviselet. A mértékletességhez hasonló erények: 1. az önuralom (continentia), mely a lélek felkészültsége hevesebb indulati kitörések megfékezésére. Bizonyos értelemben minden erény bölcsője az önuralom, az önfegyelmezés képessége, készsége. Hiányában magasabb rendű erények nem is tudnak megtapadni a lélek talaján. 2. a szelídség (mansuetudo) a harag- és bosszúvágy kellő megfékezni tudásában áll. Ellentéte a harag, bosszúvágy. 3. a kegyesség (dementia) erénye a szigorúság célravezető, okos mérséklésének tudománya a kötelességek sürgetésében, illetve a kellő büntetés kiszabásában. Ellentéte a ke- gyedenség, igazságtalanság, méltánytalanság, irgalmadanság. 4. az alázatosság (humilitas), mely a túlzó önbecsülés, a féktelenkedő dicsőségvágy mérsékelni tudása. Alapja a helyes önismeret. Rokon vele a tanulékonyság (docilitas), az engedelmeskedni tudás (oboedientia). Az önfegyelem mellett talán az alázat erénye bábáskodik csendesen sok-sok erény születésénél, s marad utána is a háttérben. 5. A serény érdeklődés (studiositas), mely a jó megismerésében szorgoskodik. Jó értelemben véve ez a kíváncsiság, a tapasztalni vágyás, a csodálkozni tudás. Ellentéte a kíváncsiskodás (curiositas). 6. A szerénység (modestia), ami a belsőleg megalapozott jó modort jelenti (modestia morum). Nem helyezi a szerény ember tolakodó módon előtérbe a saját személyiségét. 7. a külső jó modor, vagyis a finom ízlés (modestia cultus). Ellentéte az illetlen-ízetlen viselkedés. Vö. Evetovics, K., Katolikus erkölcstan I, Budapest 1940, 36-37. A. Tanquerey a mértékletességhez, pontosabban az önmérséklethez a tisztaságot (castitas), az alázatosságot (humilitas) és a szelídséget (mansuetudo) sorolja. Vö. Tanquerey, A., A tökéletes élet. Aszkétika és misztika II, Tatabánya 2000, 649. Az egyes egyéb erkölcsi erények (aliae virtutes) Boda László erkölcsteológia-professzor nyomán: 1. A személyiség erényei: önérzet, alázat, szerénység, becsület, hűség, következetesség, őszinteség, türelem, nagylelkűség, határozottság, józanság, nyitottság, tisztelettudás, önuralom, fegyelmezettség. 2. Közösségi, társadalmi erények: udvariasság, igazságosság, önzetlenség, szolgálatvállalás, engedelmesség, munkaszeretet, hazaszeretet, kollegialitás, tolerancia, előítélet-mentesség, tisztelet, ügybuzgóság, szolidaritás. 3. Hivatásbeh erények: hivatástudat, kezdeményező készség, szellemi igényesség, szakmai becsület, alkalmazkodóképesség, megbízhatóság, tanulékonyság, vezetőképesség, kreativitás. 4. Karakterológiai erények: kedvesség (nő, gyerek), lovagiasság (férfi), bölcsesség (érett kor), jó kedély (ciklotim alkat), komolyság (szkizotim alkat), humorérzék (kedély), higgadtság (felnőtt kor), lelkesség (fiatalkor), vendégszeretet. Reginaidus Garrigou-Lagrange a tomista hagyományoknak megfelelően sajátos hasonlóságot lát a Szendélek ajándékai, a teológiai, a sarkalatos erények és a boldogságok között. Az értelem lelkének megfelel a hit sajátosan tökéletes volta (a boldogságok közt a tisztaszívűek sorolandók ide). A tudás lelkének a remény tökéletessége (a boldogok között a szomorkodók), míg a bölcsesség lelkének gyökerét a szeretet erényének kiváló foka adja (a boldogok a tisztaszívűek felel meg neki). Az okosság erényének a tanács lelke felel meg (boldogok az irgalmas szívűek). Az igazságosságnak a jámborság (pietas) lelke (boldogok a szelídek). A bátorságnak az erősség lelke (boldogok akik éhezik és szomjazzák az igazságosságot), végül a mértékletességnek az Úr félelmének lelke (boldogok a lélekben szegények). Vö. Garrigou-Lagrange, R., De virtutibus theologicis, Torino 1949, 368. A természetes sarkalatos erények fegyelmezik, hajlékonnyá teszik, tökéletesítik minden képességünket, alávetik azokat az ész és akarat uralmának, kialakítván a lélekben a helyes érzületet, előkészítenek a természetes hitre, reményre és szeretetre, illetve azok visszahatásaként kellően rendezetten működnek. Végül természetes alapját képezik a természetfeletti hit, remény és szeretetnek, illetve a kegyelem által felemelt sarkalatos erényeknek is. 156
