Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk
A krisztushívők reménye és megvalósításának garanciái: az erények és hősies gyakorlásuk KUMINETZGÉZA moralis I, Barcinone-Friburgi Brisg.—Romae 1961, 457. Az okosság erénye biztosítja a cselekedet erkölcsi helyességének és adott helyzetben való végrehajtásának célszerűségét. Feltételezi a megfontolást (consulere), a helyes ítélethozatalt (consilium capere) és a cselekvés végrehajtásának parancsát (imperare). A skolasztikus erkölcsteológia 3prudentia regnativa, vagyis a kormányzati okosság (ez a mások vezetésében kifejtett okosság) mellett megkülönböztette az egyéni életet irányító okosságot (prudentia monastica), a családi életet irányító okosságot (prudentia oeconomica), a közéleti okosságot (prudentiapolitica) és a katonai okosságot (prudentia militaris). Ez az erény mindegyik változatában adott dolog megfontolásában, annak helyes megítélésében és e belátásból eredő parancsolásban fejeződik ki. Érdemes itt megemlíteni az okosság kiegészítő erényeit, az okossághoz hasonló erényeket és a vele kapcsolatos visz- szaéléseket is: „Kiegészítő erényei: a visszaemlékezés jó készsége, illetőleg a múltak helyes megítélése (memoria), a jelen körülmények helyes megítélése, azaz az értelmesség (intelligentia), a gondos előrelátás (providentia), a körültekintés (drcumscpectio), azaz a körülmények helyes mérlegelése, az óvatosság (cautio), a felmerülő akadályok távoltartásában, a tanulékonyság (docilitas), mások véleményének készséges felhasználása. Hasonló erények: a helyes eligazodás, okos tanács a kétségek idején (eubulia); a rendszerező készség egyes cselekedeteknek a törvény keretébe való beillesztése vagy azoknak a törvény alól való kiemelése körül (gnome); az utóbbi irányítja az epikiát. Az okosság elleni vétség: 1. Hiányok révén: a hirtelenkedés, kapkodás az ítéletalkotásban (precipitatio), ellentéte a helyesen eligazodó higgadt megfontolásnak; a megfontoladanság (inconsideratio), mely a hirtelenkedésnek a következménye, de származhatik hanyagságból (negligentia) is; az ítéleteinkben való állhatadanság (inconstantia). 2. Túlzás által: az ügyes élvezethajhászat (prudentia camis), az agyafúrtság (astutia) főképp rossz cél elérésére alattomos eszközök ügyes felkutatása; a tőrbeejtés, félrevezetés, csalás (fallacia), mégpedig ha tettben nyilvánul meg; a cselvetés (fraus), ha szóban, a becsapás (dolus), az anyagiakért való túlzó buzgólkodás (sollicitudo temporalium)', a túlzóan aggódó gondosság ajövő- ről (sollicitudo futurorum)" Vö. Evetovics, K., Katolikus erkölcstan I, Budapest 1940, 31-32. Az igazságosság erénye arra képesíti birtokosát, hogy mindennek és mindenkinek megadja azt, ami jár neki (jog, erkölcs és illem dolgában egyaránt). Ebben az értelemben minden más erényre kiteljed hatása. Szoros értelemben csak az embertárs jogigényének kiegyenlítését jelenti. Fajai: 1. Törvényszerű igazságosság (iustitia legalis), mely az egyén közösség iránti, főleg állami törvényekben rögzített tartozási kötelességeit tartalmazza. 2. a kölcsönös igazságosság (iustitia commutativa): egyenrangú felek közti tartozások kiegyenlítési módját határozza meg. 3. Az osztó igazságosság (iustitia distributiva), mely a közösségnek a közösség tagjaival szembeni tartozásait rendezi. 4. Egyesek külön fájnak tekintik a szociális igazságosságot (iustitia socialis), melynek tárgya az anyagi javak megszerzéséhez szükséges lehetőségek megteremtése, munkalehetőségek biztosítása, szociális biztonság megteremtése, a kizsákmányolás visszaszorítása, a társadalmi békés együttélés biztosítása, stb. 5. A büntető igazságosság (iustitia vindicativa): mely a vétkest megbünteti. Rokon erények: 1. hála (gratitudo), mely a kapott jótéteményekről való megemlékezés, szóban, tetdeg történő viszonzás. Ellentéte a háládanság (ingratitudo). 2. a magánjellegű, helyes mértékkel alkalmazott büntetés (vindicatio): ez a sérelmezett jogtalanság helyreállítása, a jó védelme, illetve mások megjavítása céljából. 3. a bőkezűség (liberalitas): az okosság keretein belüli nagylelkű adományozás, adakozó szellem. Ellentéte a fösvénység (avaritia) és a pazarlás (prodigalitas). 4. a nyájasság (affabilitas): másokkal szemben szóbeli, tettbeli, illendő viselkedés, udvariasság, melynek végkifejlete lehet a barátság (amicitia). Ellentéte a hízelgés (adulatio, blanditiae), mogorvaság, kellemedenkedés (morositas, litium). 5. a méltányosság (aequalitas, moderatio), mely a törvényhozó szellemének megfelelően, a sajátos körülmények miatt jobban követi a törvény szellemét, mint a betűjét. A törvény szigorát okos módon mérséklő erény tehát. Vannak szerzők, akik ide sorolják 6. a vallásosság (religio), a kegyelet (pietas) és a tekintélytisztelet (observantia) erényeit is. Ezek az Isten, a szülők és a haza, illetve a törvényes elöljárók, magasabb méltóságot viselő személyek iránti tisztelet kötelességét jelentik. Nem idegen a szerzőktől az sem, hogy az igazságosság körébe vegyék a szeretet erényét, mely ebből a szempontból elsősorban igazságos, jogot alkot. Vö. Evetovics, K., Katolikus erkölcstan I, Budapest 1940, 32—35. NyIri, T., Az ember a világban, Budapest 1981, 161—183; különösen 165—168. Vannak szerzők, akik az igazságossághoz sorolják az istentisztelet (religio) és az engedelmesség (oboedientia) erényeit. így A. Tanquerey. Vö. Tanquerey, A., A tökéletes élet. Aszkétika és misztika II, Tatabánya 2000, 649. Megjegyezzük, hogy mindkettőt tartalmazza a felsőbbséggel szembeni helyes viselkedést szabályozó pietas, observantia erénye. A bátorság (fortitudo) erényén a nehéz dolgok, a küzdelmek, főleg a halálveszély viselésére teszi képessé birtokosát. A küzdő törekvések, kedélyindulatok fékezésére, kellő mederbe terelésére szolgál, illetve hősies helytállásra tesz képessé és készségessé. Nem engedi, hogy a félelem uralja el a lelket, a tudatot. Kiegészítő erényei: 1. a lelki nagyság, vagy erőslelkűség (magnanimitas), ami áldozatvállalási készséget jelent, továbbá nemes bizalmat, fennhéjázást, törtetést, félelmet kizáró biztonságot. Ellentéte a kishitűség (pusillanimitas). 2. a bőkezű adakozás (munificentia), amit a serény buzgóság kísér (strenuitas). Ellentéte a szűkkeblfiség (parvificentia), illetve a fényűzés (nimia sumptuositas). 3. a türelem (patientia), mely békességes lélekkel tűri a bajokat, szenvedéseket. Ellentéte a türelmedenkedés (inpatientia), mely másoknak feleslegesen gondot okoz. 4. Az állhatatosság (constantia), melynek segítségével a jót tartósan és készségesen tudja végezni az erény birtokosa. 5. a kitartás (perseverantia), mely rokon a reménnyel, s ez az erény arra képesít, hogy megmaradjunk a jóban a felmerülő nehézségek ellenére is. Ellentéte a lelki tunyaság (molities animi, ami rokon a restséggel (acedia) és a makacsság (pertinacia), mely arra nem 155
