Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A modernizmus elítélése
KRANITZ MIHÁLY A modernizmus elítélése hogy mennyiben gyanúsak a modernizmus szemszögéből, hanem püspököket és bíborosokat is ellenőrzött. Az olasz Andrea Carlo Ferrari (1850-1921)49 milánói és Pietro MafFi (1858-1931)50 pisai érsek, valamint a belga Desiré Mercier (1851—1926)51 malines-i érsek is a vádlottak padjára került, ahogy a későbbiekben a magyar Prohászka Ottokárt is feljelentették és indexre tették a megnyilatkozásai miatt. 1911-ben Prohászkának három műve került a tiltott könyvek listájára: a Modem katholicizmus (1907), Az intellectualismus túlhajtásai (a Hittudományi Folyóirat 1910. évi második füzete), valamint a Több békességet (Egyházi Közlöny, 1910. december 23.) című írásai.52 Az indexre került Prohászka írásai csak a rendszerváltást követően, 1990-ben jelenhettek meg először, Koncz Lajos gyűjteményes kiadásában.53 Benigni már 1907-ben megalapította a La Corrispondenza di Roma című napilapot, mely számára lehetőséget biztosított, hogy számos országban befolyásolja a publikációk tartalmát. A Sapiniére a katolikus tevékenység és élet minden területére kitelj esztette működését, és a társadalmi és gazdasági szinten lévő egyéneket és csoportokat is fürkészte. A pápától megkapta a közvetlen támogatást a munkás szakszervezetekkel szemben is, melyekben több országban nagyon sok katolikus vett részt. Csak 1914 augusztusában, X. Piusz halálát követően sikerült megállítani a szakszervezetek elítélésének ezen mechanizmusát.54 55 A szigorú előírások vonatkoztak a papnövendékekre is. Az egyházmegyékben cenzorokat és felügyelő hatóságot alkalmaztak, amely a könyveket és a professzorok előadásait ellenőrizte. Az 1907. november 18-án kelt motu proprio (Praestantia scripturae) elő- íija, hogy a szent kongregációk tanítására vonatkozó, és a pápától jóváhagyott rendeleteket mindenkinek lelkiismereti kötelezettséggel kell megtartani, akár azokat, amelyeket eddig adtak ki, akár azokat, amelyeket ezután fognak kiadni (sive quae adhuc sunt emissae, sive quae posthac edentur).55 Ha a pápa döntése ellenére valaki a Lamentabili és a Pascendi tételeit nem vallja, az kiközösítés alá esik. Mivel a tanítóhivatal feladata az egyház hitének tisztántartása és megőrzése, ezért igazságtalan lenne a száz évvel ezelőtti modernizmus elleni reakciókat egyoldalúan kár49 Andrea Carlo Ferrari bíboros a tudomány több területén jártas volt. Tanított matematikát, fizikát, fundamen- tálteológiát, egyháztörténetet és morálist. A Carlo nevet Borromei Szent Károly korábbi milánói bíboros érsek iránti tiszteletből vette fel. II. János Pál pápa 1987. május 10-én boldoggá avatta. Pietro Maffi a páviai szemináriumban fizikát, matematikát és természettudományokat tanított, és ő alapította a csillagvizsgálót is. 1900-ban hozta létre a Rivista di fiska, matematica e scienze naturali folyóiratot. Mint neves csillagász 1907-től a Specola Vaticana bíboros elnöke. Neve az 50.000 kötetet számláló Biblioteca Maffi kulturális intézményhez kötődik. Desiré-Joseph Mercier, Belgium prímása előbb professzorként a tomista filozófia lelkes híve volt, később azonban elhagyta a latin nyelvet, és franciául adta elő a filozófiát, ami kiváltotta a Vatikán neheztelését és modernizmussal gyanúsították. Az anglikánokkal való híres megbeszélések (Conversations de Malines) 1921-1925 között az ő nevéhez fűződnek. Keresztény szociológusok Mercier vezetésével hozták létre a keresztény társadalmi kódexet (Code social chrétien). Lásd még: Villain, M., Oecuménisme spirituel. Les écrits de l’abbé Paul Couturier, Casterman, Paris 1963. 52 Vö. Szabó, F., Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927), SZÍT, Budapest 2007, 121-173. (V. fejezet: Prohászka és a modernizmus) Vö. Modem katolicizmus: válogatás Prohászka Ottokár műveiből (szerk. Koncz, L.), SZÍT, Budapest 1990. Ismert Prohászka magyar feljelentője, Szabó Szádok domonkos szerzetes, aki Rómában az Angelicumon, a domonkosok főiskoláján tanított, és rendtársa volt Thomas Essernek, az Index Kongregáció titkárának. Erről részletesen lásd: Adriányi, G., Prohászka és a római index, SZÍT, Budapest 2002 és Szabó Szádok OPjelentései az Index Kongregációnak, SZÍT, Budapest 2007. 55 Vö. http://www.papalencyclicals.net/PiuslO/plOprasc.htm. (A kutatás ideje: 2008. május 9.) 12 TEOLÓGIA 2008/1-2
