Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - Kránitz Mihály: A modernizmus elítélése
A modernizmus elítélése KRÁNITZ MIHÁLY hoztatni, jóllehet az elítélt tételek közül a II. Vatikáni Zsinat óta többet elfogadott a teológia, azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy a pápáknak mind társadalmi, mind történelmi szempontból kellett intézkedni az egyház egységének megóvása érdekében.56 A jó szándék mellett azonban nagyon sok seb keletkezett, melyeknek gyógyítása szintén az egyház feladata.57 A II. Vatikáni Zsinatot követő időkben gyökereiben változott meg a tanítóhivatal és a teológusok közötti kapcsolat. 1976-ban a Nemzetközi Teológiai Bizottság tizenkét pontban foglalta össze a magisztérium és a teológia közös feladatait.58 A tanítóhivatal feladata, hogy a szentségi rendből eredeztetett tekintélyével megvédje a katolikus egységet, valamint a hit és a szokások egységét. A teológusok feladata közvetítő jellegű a tanítóhivatal és Isten népe között. Tekintélyük tudományos minősítésükből származik.59 1990- ban a Hittani Kongregáció a teológus egyházi küldetéséről a Donum veritatis kezdetű instrukcióban szólt a püspökökhöz, és rajtuk keresztül a teológusokhoz.60 A teológusok sajátos karizmájuk révén vesznek részt Krisztus teste építésében, egységében és igazságában és munkájuk elengedhetetlen a világméretű evangelizáció során. Ha kutatásaik közben nehézségekbe ütköznek, a vezetőikkel való bizalmas légkörű párbeszédben kell a megoldást keresniük az igazság, a szeretet és az egyházi közösség szellemében.61 56 Vö. Neuner, P., „Modernismus" und kirchliches Lehramt: Bedeutung und Folgen der Modemismus-enzyklika, Herder, München 1972. Lásd még: Uő., Eine neue Epoche in der Modemismusforschung, in Münchener Theologische Zeitschrift 47 (1996), 77—81. Uő., Religion zwischen Kirche und Mystik: Friedrich Hügel und der Modernismus, Knecht, Frankfurt am Main 1977. A századvég és az új évezred társadalmi és szellemi kihívásairól lásd: Ric- CARDI, A., Intransigenza e modernitá. La Chiesa cattolíca verso il terzo millennio, Laterza, Roma-Bari 1996; Angelina I. M., A katolicizmus, Gondolat—Szent Gellért Kiadó, Budapest—Szeged, 1991. (A modernség elfogadása és a kritikus éberség: 55—56); Bressolette, Cl., Lapapauté... Tout simplement, Les Éditions de l’Atelier, Paris 2002 (chapitre 3: Le combat contre les erreurs aux X/V et XXf siécles), 69-71. 57 Doromby, K., A modernizmus és elítélése mai szemmel, in Vigilia (1973/4), 239—245. Comissio Theologica Intemationalis, These Rationes magisterii cum theologia de Magisteri ecclesiastici et theologiae ad invicem relatione, 6 iunii 1976, in Gregorianum 57 (1976), 549—556: EV 5, 2032—2053. Cottier, G., Le vie della ragione, San Paolo, Cinisello Balsamo 2002., Glaubens-wissenschaft? Theologie im Spannungsfeld von Glaube, Rationalität und Öffentlichkeit, Quaestiones Disputatae 195, (szerk. Neuner, P.), Herder, Frei- hurg 2002. 60 Sacra Congregatio Pro Doctrina Fidei, Instructio Donum Veritatis de ecclesiali theologi vocatione, 24 maii 1990, AAS 82 (1990), 1550-1570: in EV 12, 244-305. Niewiadomski, J., Aujklämng durch Theologie in Erkenntniswege in der Theologie (szerk. Bogensberger, H. — Ferschl, F. — Kögerler, R. - Zauner, W.), Styria, Graz 1998, 89-106. Protestáns területen a teológiai és tudományos kutatás összefüggéséről lásd: Gaál, B., Az ész igazsága és a világ valósága, Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen 2003. TEOLÓGIA 2008/1-2 13
