Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Istenkereső tudósok. Magyar katolikus teológusportrék a XX. század második feléből
KÖNYVSZEMLE tolikus egyetemnek tehát - amint arra az Ex Corde Ecclesiae kezdetű apostoli konstitúció rámutat — egyfelől egyszerre kell a legmagasabb szintű és naprakész egyetemi oktatást biztosítania, másfelől sajátos „katolikus” karakterrel kell rendelkeznie, amely lehetővé teszi a hit és a „profán” tudományok párbeszédét. A két következő tanulmányban (vö. Die ungarische Kirche in Europa — Kirche im Wandel [77—91]; La place de l’Eglise Catholique dans la societe hongroise et son rapport avec Vetat [93—113]) Erdő Péter a katolikus egyház magyarországi helyzetét elemzi, alapvetően annak állami egyházjogi vonatkozásait. Az első tanulmányban részletesen bemutatja a katolikus egyház és intézményeinek az 1949 utáni körülményeit, az egyes állami jogszabályok ismertetésével (77—79). Ezt követően kitér az 1989-ben beállt változások következményeire, a különböző oktatási intézmények működésének megindulására; a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét rendező 1991. évi XXXII. tv. rendelkezéseire; a magyarországi egyházmegyék határainak 1993-ban történt rendezésére; a Tábori Or- dinariátus felállítására (1994); illetve az 1997. június 20-án a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről megkötött megállapodásra. A második tanulmány további adatokkal szolgál a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló 1990. évi IV. törvényről (98—104) és egyház-finanszírozási kérdésekről. Látható, hogy a bemutatott tanulmánykötet rövid, de annál jelentősebb témákat sorakoztat fel. A szerzőnek a könnyed és áttekinthető tárgyalási móddal sikerül közel vinnie olvasóihoz az egyház mindennapi küldetését, működését, annak történelmi, kulturális és jogi kereteit. így bizonyosan állítható, hogy maga a könyv is sajátos „missziót” hajt végre, mely felhívja a posztmodem ember figyelmét az Isten és az igazság megismerhetőségére, az emberi méltóság tiszteletére, az ember alkotó tevékenységével felhalmozott kultúra megértésére, és a mindezt az értéket a Szentírás és a szenthagyomány alapján hirdető egyház megbecsülésére. Szuromi Szabolcs Anzelm Istenkereső tudósok. Magyar katolikus teológusportrék a XX. század második feléből Szerkesztette: Kránitz Mihály Új Ember Kiadó, Budapest 2007, 300 oldal A kötet ma már nem élő huszonhárom teológust, gondolkodót, írót mutat be, akik részben Magyarországon, részben külföldön fejtették ki tevékenységüket a II. világháború előtt, alatt és után, valamint a II. Vatikáni Zsinatot közvetlenül megelőző korszakban, részben a zsinat idején, attól ihletve és az azt követő időben. Tevékenységük eltérő módon de meghatározta a magyar nyelvű teológia kialakulását, nemzetközi elismertségét és annak kisugárzó hatását a teológus- és elsősorban katolikus papképzésre, valamint a tanúságot tevő katolikus értelmiségiek teológiai kultúrájára. A teológiatörténet minden szempontból súlyos é sorsdöntő korszakában fejtették ki munkásságukat. Akár a hazai kedvezőtlen, sőt ellenséges körülményekre gondolunk, akár a nyugati világban tapasztalható erkölcsi és tanbeli elbizonytalanodásra, a felsorolt alkotók munkája óriási lelki és szellemi érettséget feltételezett és ilyenről tesz tanúságot. 122 TEOLÓGIA 2008/1-2
