Teológia - Hittudományi Folyóirat 42. (2008)
2008 / 1-2. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: Mission et culture
KÖNYVSZEMLE Az egyház tanítása a társadalmi rendről, az emberi jogokról és méltóságról című tanulmány írott változata azoknak a gondolatoknak, amelyeket Erdő Péter mint a CCEE elnöke mondott el Moszkvában, 2007. június 14-én (Church Teaching on Social Order, Human Rights and Dignity [23—36]). A találkozó azoknak az egyház által vallott antropológiai és etikai alapelveknek volt szentelve, melyek szükségesek a jelenlegi társadalmi rend, az emberi jogok és az emberi méltóság megfelelő értelmezéséhez. A szerző felhívja a figyelmet arra a radikális változásra, mely nemcsak az elmúlt két évtizedet jellemzi általában, hanem azon belül az utóbbi tizenhét évet. Európa túl van a hatvanas évek eufóriáján, és nyilvánvalóvá váltak a világgazdaság növekedésének határai is. A hagyományos írott kultúra és a klasszikus logika által rendezett cselekvés lépésről-lépésre átadja a helyét az érzelmekre, képekre és hangeffektusokra épülő kultúrának. Ez alapvetően új antropológiai helyzetet jelent Európában (vö. 24-33). A kommunikáció lehetőségei az informatikai fejlődésnek és a közös nyelvnek az előtérbe kerülésével egységesednek, de benyomásaink és gondolataink mindezek mögött továbbra is kötődnek eltérő nyelvi kultúránkhoz. Az egyház minden korban használta a szimbólumok kifejezés világát, a példabeszédeket, képeket és metaforákat. A nem verbális kifejező eszközök állandó jelleggel részét képezik hitünk igazságai átadásának (30). Éppen ezért szükséges, hogy elfogadjuk — minden emocionalitás mögött — az objektív igazság létét és megismerhetőségét. Az Erkölcs egy bonyolult világban: Háború, tudomány, kereszténység címet viselő tanulmány szerkesztett formája a szerző a Pápai Kulturális Tanács és a Magyar Tudományos Akadémia által rendezett „The European Word in Transformation” című konferencia keretében 2006. december 15-én elhangzott előadásának (Morals in a Complex World: War, Science, Chrirstianity [37-55]). Ebben a munkában Erdő Péter a háború és az igazságosság problémáját feszegeti, Francisco de Vitoria O. P. klasszikus művéből, a De iure belliből kiindulva. De Vitorlának ezt a művét — melyet eredetileg a Salamancai Egyetemen mondott el — Amerika felfedezése és a kolonizáció évtizedeinek tapasztalatai inspirálták, valamint a mindezek alapján felvetődő kérdések erkölcsi és természetjogi vonatkozásai. Ez az, amiért különösen is alkalmas De Vitoria írása arra, hogy érvelésének maradandó elvei újabb történelmi példákkal kerüljenek összevetésre. A szerző mindezen összetevőkre figyelemmel leszögezi, hogy a keresztény értékek sohasem kötődtek valamely konkrét civilizációhoz, hanem mindig egyetemes jellegük volt (45). Ebből következik a harmadik fejezet kifejezett felvetése: Az emberi közösségnek sürgős szüksége van az objektív erkölcsre (46—48). A katolikus egyháznak megvan a válasza erre a felhívásra, hiszen - XVI. Benedeket idézve — „az Egyház él, az Egyház fiatal”, és az Evangélium az Isten végső szava az emberhez. Szükséges, hogy legyen párbeszéd a természettudósok, a közgazdászok, a politikai elemzők és más szakemberek között, alázatos és elkötelezett teológusokkal, akik hívő módon képviselik az egyház hitét (vö. II. JÁNOS PÁL, Fides et Ratio, 1998. szeptember 14., 5—6.). A katolikus egyetem Európában betöltött szerepét elemző tanulmány (Die Rolle der katholischen Universität in Europa [57-75]) a katolikus egyetemek működésének sajátos kulturális küldetését igyekszik megvilágítani, kitérve a különböző térségekben működő intézmények egyedi kihívásaira. Ezen belül is különösen jelentős a volt szocialista országok területén létrejött katolikus egyetemek feladata, hiszen ennek a térségnek a gondolkodását évtizedeken keresztül a materialista és ateista ideológia határozta meg. A tudományos kutatásban és oktatásban kiemelkedő szerep jut jelenleg az egyetemközi és nemzetközi együttműködéseknek, melyeken keresztül egymás kulturális tapasztalatát is gazdagítani tudják az egyes intézmények. így kiemelkedő fontosságúnak kell tekinteni az Európai Katolikus Egyetemek Szövetségének (FUCE) működését (vö. 62, 74). A kaTEOLOGIA 2008/1-2 121
