Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)

2007 / 1-2. szám - Török László: Egy új módszer a Szentírás megértéséhez: a retorikai analízis

Egy új módszer a Szentírás megértéséhez: a retorikai analízis

TOROK LÁSZLÓ

2. AZ ELEMZÉS SZEMPONTJAI

Ezt a belső összevetést a következő szempontok szerint és a következő szinteken végezzük el6:

A) Azonosság

Az azonosság lehet teljes és részleges. Ez utóbbi esethez tartozik például az analógia.

1. Lexikális szinten

1.1. TELJESEN AZONOS LEXÉMÁK VAGY MONÉMÁK7

Teljes azonosságról két vagy több szó között akkor beszélünk, ha mind a jelentésük, mind pedig a szótári alapformájuk tökéletesen megegyezik.

: 17 Ne gondoljátok,

hogy eljöttem eltörölni

a törvényt vagy a prófétákat.

— Nem jöttem el eltörölni,

+ hanem beteljesíteni (Mt 5,17).

1.2. RÉSZBEN AZONOS LEXÉMÁK

1.2.1. Azonos hangzású vagy többjelentésű szavak (homonémák)

A magyar nyelvben példa erre az „ég” szó, ami főnévként az „égboltozatot” jelöli, de ha ige, azt jelenti: „ég a tűz.”

Többjelentésű szó nagyon sok van a Szentírásban, de egy egységen belül igen ritkán fordul elő ugyanaz a szó különböző jelentéssel. De, pl. Jeremiás könyvének 31. fejezetében, a tamrűrim kifejezést a 15. versben „keserűségének, a 21. versben pedig „útjelzőéként fordítják.

1.2.2. Rokon értelmű szavak (szinonimák)

Két szó között akkor beszélünk rokon-értelműségről, ha eltérő hangzásuk ellenére azonos a jelentésük.

mindenki, elbocsátva a feleségét,- kivéve a paráznaság esetét,

kiteszi őt a házasságtörésnek (Mt 5,32).

6 Vö. R. Meynet, L’analisi retorica, Brescia 1992. 143-157. o.

Lexémának nevezzük a legkisebb értelmes nyelvi egységet. A monéma a szavaknak ragok és toldalékok nélküli formája, ahogy a szótárakban megtalálhatjuk őket. Nagyjából ugyanez vonatkozik a morfémákra, vagyis az egyéb önálló nyelvtani jelentéstani elemekre pl. névmások, elöljárószók stb. is.