Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)

2007 / 1-2. szám - Lukács László: A II. Vatikáni Zsinat a papságról

AII. Vatikáni Zsinat a papságról

LUKÁCS LÁSZLÓ

hogy a papi eszményben „drámai fordulat” következett be. Az idősebb papi generáció papi életének legfőbb támaszát az imában látja, a fiatalabbak viszont a baráti körben. Az idősebbek az egyéni tökéletességet hangsúlyozzák inkább, a fiatalabbak viszont azt tartják fontosnak, hogy minél hatékonyabb vezetői legyenek a rájuk bízott közösségnek. Paul Zulehnernek 2000-ben végzett vizsgálata még élesebben rajzolja meg a régi, klerikális típusú és a mai, közösségvezető típusú papi ideál közti különbséget.34

Az előadást avval kezdtem, hogy a zsinatot megelőzően a papsággal kapcsolatban alig vetődtek fel kérdések. Azóta viszont talán a leghevesebb viharok éppen a papság élete és szolgálata körül bontakoztak ki. Igaztalan volna ezért a zsinatot felelőssé tennünk, hiszen a zsinat végül is teljesebbé tette a papság teológiáját, és ezáltal új távlatokat nyitott a papi lelkiség számára is. Ennek az új (valójában az ősegyházig visszamenően őseredeti) papi identitásnak recepciója azonban sokhelyütt még ma is várat magára, a zsinati ekkleziológia befogadásának és életre keltésének részeként. Ha azonban ez végbemenne, akkor bizonyára megoldódna a papságnak évtizedek óta húzódó válsága.

34 Priester zwischen Anpassung und Unterscheidung, Freiburg, 1974. — ZULEHNER, Paul: Priester Modemisie- rungstress, Schwabenverlag, 2001.

TEOLÓGIA 2007/1-2

63