Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában
KUMINETZ GÉZA A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában ezt a zavart, a felháborodást, az eltávolodást megszüntetni. A placatio a felháborodás megszüntetésére, az expiatio a lelki zavarok eltüntetésére irányítja a figyelmet. Ez arra utal, hogy „a sértő, de engesztelést kereső fél kemény, kérlelhetetlen, hajlíthatatlan és felháborodott érzülettel áll szemben, amelyet megfelelő cselekményekkel kell lecsendesíteni és ismét az előbbi sértő fél felé hajlítani. ... Hogy ez a folyamat eredményes lehessen, a sértett fél részéről szükséges a békülékeny érzület, a kérelem előtti meghajlásra való készség. Amit mi hajlíthatóságnak mondunk, azt a latin exorabilis fejezi ki. Ugyanez az érzület szükséges az engesztelő lelkében is, csak más vonatkozásban, ti. a kérelem elő- teijesztésének értelmében. Azt a készséget értjük rajta, hogy a sértő fél hibájának belátása után könnyen hajlik mindama teljesítmények elvégzésére, amelyek a sértett fél felháborodásának és megengesztelődésének eltávolításához szükségesek. Mindkét hajlandóságnak a gyökerét a szeretetben kell keresnünk. Ha ez föl nem ébred, akkor kérlelhetetlen és hajlíthatatlan alanyok állanak szemben, és engesztelésről vagy kiengesztelődésről szó sem lehet. Ennek a hajlíthatatlanságnak kell tehát először megtörnie, hogy az engesztelés folyamata megindulhasson és a kiengesztelődésben lezárulhasson. ... Az expiatio ezzel szemben az érzelmi tisztulást emeli ki. Érzelmi életünk ugyanis csak akkor tiszta, átlátszó és rendezett, ha a szeretet uralkodik benne, ez hat át minden megmozdulást, ez tartja vonzókörében a törekvőképesség minden tényezőjét. A szeretet megszűntével az érzelmi élet elsősorban is zavarossá válik. A szenvedélyek fölébrednek, saját beállítottságuk, s nem a szeretet kegyes, tűrő, elnéző vezetése és elvei szerint működnek, úgyhogy ebben a tekintetben a legnagyobb rendetlenség uralkodik a lélekben. ... A szeretet okozta le- ülepedettség, béke (tranquillitas ordinis) helyét a szenvedélyek öncélú hullámzása és háborgása foglalja el, majd pedig a szervezett háborúság kezdődik meg, mikor a szeretet helyét a sértőre irányuló gyűlölet foglalja el. Mert ez is célirányosan működik, akárcsak a szeretet, és az érzelmi világot, valamint a külső erőket a sértés megbosszulására és a sértő lehetőleg teljes elhanyagolására állítja be és indítja. Ez a lelkiállapot zavart jelent. Nem erkölcsi rossz értelmében, hiszen a sértett fél részéről teljesen indokolt is lehet (ha ti. az ellenséges érzület, a belőle folyó kegymegvonás és ennek külső következményei a sérelem arányainak teljesen megfelelnek). Zavart jelent azonban föltétlenül abból a szempontból, hogy két személy összeütközésének következménye gyanánt olyan viszonylat jelentkezik közöttük, amely nem felel meg a természet hajlandóságainak.”14 Ezt az állapotot tehát az erkölcsi rend eszközeivel orvosolni kell, ami mindkét félben a tisztítás és a tisztulás fogalmaival írható le. S ez lenne az expiatio eredeti jelentése, a megtisztítás és megtisztulás folyamatának a végeredménye. Más szavakkal a szeretet visszaszerzése úgy a sértő, mint pedig a sértett lelkében. Az engesztelés folyamata furcsa módon, mindkét fél lelkében folyik. A sértő vissza akarja kapni a sértett részéről korábban birtokolt jóindulatot, ő tehát kérlel, bevallja, hogy fájlalja tettét, míg a sértett meghajlik, megenyhül erre a kérésre (békülékeny érzület, placabilitas), tehát elfogadja a sértő fél szeretetből táplálkozó közeledését. Egyszerre kell jelentkeznie a kérlelésnek és a kérlelhetőségnek, különben nem lesz kiengesztelődés, hanem marad vagy egyoldalú a kérlelés, vagy a kérlelhetőség, vagyis a másik fél vagy csökönyösséget, vagy kérlelhetetlenséget tanúsít. A bűnbocsánat folyamatában az expiatio tehát a poenitentia interiort jelenti, ami ha teljes, úgy megtisztíthatja a szívet, tehát képes és kész a tiszta szeretetre.15 A kiengesztelődés végeredmény14 Vö. Horváth S., Az engesztelés, in Horváth S., Örök eszmék és eszmei magvak Aquinói Szent Tamásnál. Bölcseleti és hittudományi tanulmányok, Budapest 1944. 401. 15 Vö. Horvath A., Heiligkeit und Sünde im Lichte der thomistischen Theologie (Thomistische Studien I.), Freiburg in der Schweiz 1943. 337—380. 50 TEOLÓGIA 200
