Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 1-2. szám - Kuminetz Géza: A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában
A bűn és az engesztelés Horváth Sándor OP teológiájában KUMINETZ GÉZA kölcsi/jogi rend normáival, mivel ezek mutatják meg azt, hogy a szeretet útján járt-e. Az érdemben ott kell tehát lennie a tartozás (debitum) és a kötelezettség (obligatio) tudatának, sőt az elégtétel (satisfactio) sem hiányozhat. A sértő félben ott kell lennie annak a tudatnak, hogy valami tartozása van, kötelezettsége a sértett féllel szemben. Az igazságos renden esett sérelem ugyanis természete szerint elégtételt kíván. A kibéküléshez a sértőnek ki kell engesztelnie a sértettet, ami a jóindulat megnyerésében, visszaszerzésében, a harag és ellenséges érzület lecsillapításában (placatio), a szeretetben való kölcsönös találkozásban (conciliatio) és a zavaros viszony tisztulásában, az idegenkedés megszűnésében (propitiatio) áll.12 A sértés különböző erősségű lehet. így beszélhetünk jogsértésről, az erkölcs megsértéséről, illetve az illemszabályok megsértéséről. Mindegyik helyre- állításának megvannak a maga szabályai. Ezért például egy súlyos jogsértést nem lehet egy puszta nyilvános bocsánatkéréssel elintézni, hanem a jogrend megkívánta kártérítést kell leróni. És mindaddig, amíg ez a jogi jóvátétel nem történik meg, nem lehet beszélni a sértő fél valódi kiengesztelődni akarásának szándékáról. Ugyanakkor nem pusztán külsőséges cselekményekről van szó, hanem szívből jövő tettekről, mivel két ember szíve sérült, igaz, másként a sértőé és másként a sértetté. Még ha meg is történt az elégtétel (vagy a sértő vagy helyette valaki más révén), mellyel a sértő lerótta a jogi értelemben vett törvényes büntetést, s helyreállította a megsértett igazságosság rendjét, még nem történt meg a teljes kiengesztelődés. Az engesztelésnek tovább kell folytatódnia, melyet csakis a sértő végezhet. Ennek oka pedig a következő: „A sértés ugyanis az érzelem zavaraiból indul ki, és a megsértett lelkében sérelem formájában ilyeneket okoz. Az előbbi az offensa activa, az utóbbi pedig az offensa passiva. Hogy tehát a megbékülés létrejöhessen, ezeknek az érzelmi rendellenességeknek és rendedensé- geknek is el kell tűnniük, úgyhogy ennek a háborúságnak és háborgásnak a megszűntében kell a megbékülés teljességét keresnünk. Az érzelmi élet egyensúlyozó ereje a szeretet ... csend és béke uralkodik ott (a lélekben), ha a szeretet mindent egyensúlyban tarthat, de háborgás jelentkezik, mihelyt az egyensúly megbomlik és a központi vonzóerő vagy nem működik, vagy pedig a gyűlöletnek adja át helyét. Az utóbbi lelkiállapotot mondjuk ellenszenves beállítottságnak, amely egyenesen ellenségessé válik, ha valamely személyre irányul, vagy pedig ennek a magatartása váltja ezt ki. Amint a tudatos, választáson alapuló szeretet (dilectio) a jóakaratból (benevolentia) táplálkozik, a lelki élénkségen és éberségen alapuló gondoskodásban tökéletesül, úgy a gyűlölet is a rosszakarat (malevolentia) szülötte, de ennek forrása is, és az ellenségeskedésben (inimicitia) lesz állandó lelkiállapottá. Közelség, hajlandóság (propensio), baráti érzelmi egység jellemzi az egyiket, a másikat pedig az idegenkedés (aversio), eltávolodás és széthúzás teszi rendellenes jelenséggé... Ennek az áldatlan állapotnak a megszüntetésére irányul az engesztelés, ami a kiengesztelődésben éri el célját, és a barátság visszaállításában végképpen lezárul.”13 A sértett félben is megbomlik tehát a szeretet harmóniája. S az engesztelés révén lehet 12 „Az engesztelés tárgya (materia circa quam) a sértés és a belőle származó zavarok (piaculum); célja (causa finalis) ezek megszüntetése, kiegyenlítése; megvalósító oka (causa efficiens) az erkölcsileg értékes cselekedetek, végül önmagában (sec. causam formalem), mint cselekmény (expiatio activa) a szeretetből kiinduló és tőle alakított törekvés a béke helyreállítására, mint eszköz pedig (propitiatorium) olyan teljesítmény, amely alkalmas a jóindulat megnyerésére. Mint eredményt (expiatio passiva) is szemlélhetjük. így azonos a teljes megbékülés állapotával.” Horváth S., Az engesztelés, in Horváth S., Örök eszmék és eszmei magvak Aquinói Szent Tamásnál. Bölcseleti és hittudományi tanulmányok, Budapest 1944. 395-396. 2. jegyzet. Vö. Horváth S., Az engesztelés, in Horváth S., Örök eszmék és eszmei magvak Aquinói Szent Tamásnál. Bölcseleti és hittudományi tanulmányok, Budapest 1944. 398-399. TEOLÓGIA 2007/1-2 49
