Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Szabó Ferenc: Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927)
SZABÓ FERENC Prohászka Ottokár élete és műve (1858-1927) Szent István Társulat, Budapest 2007. 384 oldal Szabó Ferenc jezsuita (1931—) Prohászka Ottokár püspök halálának nyolcvanadik évfordulója évében jelentette meg a székesfehérvári püspök, „Magyarország apostolának és tanítómesterének” (apostolus et praeceptor Hungáriáé) életét és munkásságát összegző kötetét. A tudós szerző már eddig is több kiváló Prohászka-kötettel ajándékozta meg az érdeklődőket (legutóbb: Prohászka Ottokár időszerűsége, Kairosz, 2006). A Bevezetőben a neves Prohászka-kutató örömét fejezi ki annak, hogy bár a tudatosan eltorzított Prohászka-kép még ma is elterjedt, ennek ellenére az objektív kiadványoknak és a múlt egyidejű feldolgozásának köszönhetően már hitelesebb képet kaphatnak az egyházon kívül állók is, akiknek nem volt lehetőségük, hogy hozzájussanak a forrásokhoz, és pusztán propagandisztikus, előítéletes hírekből tájékozódtak. Tíz éve kapta Takács Nándor székesfehérvári püspöktől a megbízatást a mintegy húszfős kutató- csoport (többek között Szabó Ferenc, Barlay Ödön Szabolcs, Frenyó Zoltán, Mózessy Gergely és a fiatalon elhunyt Vendég Ildikó, aki Prohászkának egy erdélyi papnövendékkel való levelezését kutatta) és kezdte meg Prohászka „ébresztését”, szellemi hagyatékának felkutatását és közzétételét, illetve világának feldolgozását, melynek „sűrített gyümölcse” a jelen tanulmánykötet. A Corvin-koszorús (1930) Schütz Antal, aki — Pro- hászkához hasonlóan — az MTA tagja és a dogmatika kiemelkedő művelője volt, 25 kötetben adta ki Prohászka Összegyűjtött munkáit (Szent István Társulat, Budapest 1927— 1929). Emellett két kötetben közzétette a székesfehérvári püspök naplójegyzeteinek nagy részét Soliloquia címmel. Nem az összes naplót, mivel akkor nem állt rendelkezésére minden kézirat (egyeseket később fedeztek fel Némethy Ernő hagyatékában); ezenkívül Schütz úgy vélte, hogy a bizalmas részleteket el kell hagynia. A teljes kiadáshoz az előzetes kutatás Vass Péter piarista és Belon Gellért püspök hetvenes évekbeli munkája volt, de antológiájuk nem jelenhetett meg. Csak a ’90-es években nyílt lehetőség arra, hogy három kötetben megjelenjenek a teljes naplójegyzetek (1997), a Schütz által kihagyott vagy a Némethy Ernő által kivágott részekkel együtt. A Bevezetésben a szerző feltálja azt a hátteret, amely IX. Piusztól XIII. Leó pápáig jellemezte a katolikus egyházat (13—24. old.). Ezt követően az első fejezetben a gyermek Prohászkát, neveltetését (25—35. old.), majd a római (37—55. old.) és esztergomi (57— 227
