Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kárnitz Mihály: Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet
MAGYAR ZOLTÁN Árpád-házi Szent Erzsébet 11 Kairosz, Budapest 2007. 176 oldal Ebben az évben már számos könyv jelent meg magyar és idegen nyelven Szent Erzsébetről (1207—1231), melyek különféle igények alapján igyekeztek a nyolcszáz éve született Árpád-házi királylány életét megrajzolni, és sohasem szűnő kultuszát feleleveníteni. A magyar könyvtermésből kiemelkedik Magyar Zoltán könyve, mely egyszerre olvasmányos és tudományos igényt is kielégítő alkotás. A szerző jelenleg az MTA Néprajzi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. Eddig megjelent művei között is találunk szép számmal olyanokat, melyek magyar szentekkel foglalkoznak („Keresztény lovagoknak oszlopa” — Szent László a magyar kultúrtörténetben; Szent István a magyar kultúrtörténetben; Szent László a magyar néphagyományban; A liliomos herceg — Szent Imre a magyar kultúrtörténetben; Az Árpád-ház szentjei). Magyar Zoltán célja — amint ő fogalmaz a Bevezetőben —, hogy bemutassa: „a világegyház Árpád-házi Szent Erzsébetje az alakjában megformált erkölcsi üzenet, e minta és mérce által vitathatatlanul egyetemes jelenség... és egyben valódi hungarikum, akit a nyugat-európai források is Magyarországi Erzsébetként emlegettek” (8. old.). A szerző hatalmas ismeretanyag birtokában igyekszik bemutatni és összefoglalni a Szent Erzsébettel kapcsolatos kulturális hagyománykomplexumot. A kötet elején Árpád-házi Szent Erzsébet életéről kapunk szakszerű összefoglalást (9—25. old.), majd a szent tiszteletéről — Európában és Magyarországon — (27—52. old.) olvashatunk. Ezt követi az Erzsébet-legendárium kialakulásának követése az 1231-ben szentség hírében elhunyt őrgrófné életének eseményei alapján. Először Marburgi Konrád saját feljegyzései jönnek számításba Erzsébetről (Summa vitae) és a rövid életrajz (Epistola Conradi). Emellett egy mirákulumjegyzéket is találunk, melyben Erzsébet 60, esküvel hitelesített csodája található. A Szentszék kérésére vizsgálatokat tartanak és a szenttéavatáshoz újabb 106 (Epistola examinatorum miraculorum sancte Elisabeth ad dominum papam) és másik 24 csodát (Miracula felicis Elyzabet) jegyeznek le és küldenek Rómába. Ezután sor kerül Erzsébet négy szolgálóleánya, vagyis két udvarhölgye, Guda és In- sentrud, valamint a marburgi kórház két szolgálója, Elisabeth és Irmengard kihallgatására és személyes élményeik lejegyzésére (Libellus de dictis quattor ancillarum). 224
