Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Kránitz Mihály: Ghislain Lafont OSB: Milyennek képzeljük el a katolikus egyházat?
GHISLAIN LAFONT OSB Milyennek képzeljük el a katolikus egyházat? Bencés Kiadó, Pannonhalma 2007. 434 oldal A Bencés Kiadó a Napjaink Teológiája sorozatának hetedik köteteként jelentette meg a bencés Ghislain Lafont (1928—), tizenkét évvel ezelőtt francia nyelven (Imaginer l’Éghse catholique, Cerf, Paris 1995) már napvilágot látott, vitára indító írását. A franciaországi La Pierre-qui-Vire apátság szerzetese, valamint a római Szent Anzelm főiskola és a Gre- goriana Pápai Egyetem emeritus professzora a II. Vatikáni Zsinat óta eltelt negyven év egyházi tapasztalatát dolgozza fel és fogalmaz meg javaslatokat az Egyház megújulására. A zsinat nem csak „friss levegőt” vitt az Egyház falai közé, hanem megadta a lehetőséget egy szabadabb teológiai gondolkodásra, mely figyelembe vette az emberek társadalmi helyzetét és problémáit is. így jöhettek létre különböző teológiai modellek, melyek mögött gyakran tudományos iskolák állnak. Az egyik legismertebb és a radikalizmust sem nélkülöző irányzat, a felszabadítás teológia, mely Dél Amerikában nyert létjogosultságot, európai teológusokra (Johann Baptist Metz, Edward Schillebeeckx) és sajátos társadalomelemzésekre (marxizmus) támaszkodva. Ez az új nézőpontú teológia igyekezett újra értelmezni a hitről szóló tanítást, a szegények és az elnyomottak szemszögéből. A Hitta- ni Kongregáció azonban kétszer is figyelmeztette képviselőiket, mert eltávolodtak az Egyház tanításától (Instructio Libertatis nuntius, 1984; Instructio Libertatis conscientia, 1986). Hans Küng (1928—) valláskutató az 1970-es években az ekkléziológia területén szintén vitatható megállapításokra jutott (Unfehlbar? Eine Anfrage, Zürich 1970; 20 Thesen zum Christsein, München 1975; Existiert Gott? Antwort auf die Gottesfrage der Neuzeit, München 1978), s ezért megfosztották katedrájától. Az őszinte párbeszédjele viszont, hogy XVI. Benedek pápa, 2005. szeptember 24-én magánkihallgatáson fogadta Castel- gandolfoban Hans Küngöt, egykori tübingeni kollégáját. Az egyházzal kapcsolatos kritikus kérdések, nem csak radikális oldalról érkeztek, a lehetséges újításokat megfogalmazta többek között Walter Kasper a (Kirche wohin gehst du? Die bleibende Bedeutung des II. Vatikanischen Konzil, Paderborn 1994). Itt a későbbi Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács bíboros prefektusa írásában megkérdezi, hogy mi maradt a zsinatból, elemzi a zsinatot megelőző időszakot, majd szól a zsinatról, mint ajándékról és felmutatja a zsinat utáni időszak fény- és árnyoldalait is. 221
