Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rózsa Huba: Pentateuchus - tanítás a kezdetekről
Pentateuchus - tanítás a kezdetekről ROZSA HUBA zül a hazának ígért föld beteljesedése kap egyértelműen hangsúlyt, amely végig a Pentateuchus szövegében, Mózes meghívásától kezdve ismételten megjelenik a pátriárkákra való hivatkozással vagy a nélkül (Kiv 3,8; 6,8; 13,5.11; 32,13; 33,1; Lev 18,3; 19,23; 20,24; 23,10; 25,2.38; Szám 11,12; 14,16.23; 32,11; MTörv 1,8.35; 6,10.18.23; 7,13; 8,1; 10,11; 11,9.21; 19,8; 26,3.15; 28,11; 30,20; 31,7.20köv.; 34,4). Hozzá kell azonban tenni, hogy az ígéret megvalósulása a Pentateuchusban részleges, csak Kelet-Jordá- nia birtokbavétele történik meg, a beteljesedés egészében Józsue könyvében válik valósággá. TANÍTÁS A MINDENT MEGHATÁROZÓ KEZDETRŐL A Pentateuchus-elbeszélésből Izrael létének két olyan alapvető elemét emeljük ki, amelyekre az Ószövetség bibliai hagyománya ismételten reflektál, és Izrael alapító elbeszélése pedig minden időkre érvényesnek jelenti ki őket. Az egyik megalapozza Izrael létét és különleges üdvtörténeti helyzetét: JHWH kiválasztotta Izraelt a népek köréből és magának elkülönítette. A másik elem az Izraelnek mint Isten népének adományozott és a törvényekben kifejezésre juttatott életrend. A kiválasztás, Izrael JHWH népe A Pentateuchus-elbeszélés mint alapító-történet folyamatosan hivatkozik Isten kegyelmi tettére, a kiválasztásra. Ez alapozza meg Izrael népének létét és különleges helyzetét a népek között. Isten Izrael választottságát Abrahám, az ősatya ill. családja meghívásával veti meg, akit kiválaszt a népek közül, s ezzel már elkezdődik Izrael története (Gén 12,1—3).20 A kiválasztottság Isten Izrael javára tett üdvtörténeti cselekedeteiben, és különösen a Sinai eseményekben jut kifejezésre (főként Kiv 19-21), de a Pentateuchus szó- használatában ölt végérvényes formát. Amíg a Pentateuchus ősibb szövegei Izrael választottságát inkább egy tágabb szóhasználathoz kötik,21 addig a Második Törvénykönyvben a „kiválaszt” (*lfQ) ige teológiai használatával22 jelenik meg először egy szisztematikus kiválasztás fogalom,23 az Isten népe teológia összefüggésében,24 a kiválasztás fogalomkörét 20 A témát lásd bővebben TH. C. Vriezen, Die Erwählung Israels nach dem Alten Testament, AThANT 24, Zürich 1953; — H. Wildberger, Die Neuinterpretation des Erwählungsglaubens Israels in der Krise der Exilszeit: FS. W. Eichrodt, Wort - Gebot — Glaube, J. Stoebe szerk., Zürich 1970, 307-234 old. = Jahwe und sein Volk. Gesammelte Aufsätze zum A. T., ThB 66, München 1979, 192-209 old.; - H. Seebass, Art. „Erwählung. I: A.T.”, TRE 10, 1982, 182—189 old.; - G. Braulik, Art., Erwählung, NBLI., 582-583 old.; - D. H. Preuss, Theologie des Alten Testaments /., Stuttgart 1991, 31-42 old.; - Rózsa H., Izrael az Egyház ószövetségi előképe /-//., Jeromos fűzetek 29 (1997) 13-20, 30 (1997) 13-20. old. 21 Ilyenek pl. JHWH „elkülönítette” (Lev 20,26), „kiváltotta” (MTörv 7,8) Izraelt stb., bővebben lásd H. D. Preuss, Theologie des Alten Testaments /., 35—36 old. Az ige vallási értelemben azt jelenti, hogy Isten választ, éspedig szabadon, minden emberi képességet vagy teljesítményt megelőző döntéséből kifolyólag. Bővebben lásd H. Wildberger, Art. „ina bhr erwählen", THAT I., kol 275-300; - H. Seebass, Art. „irn bhr”, ThWAT I., kol 592-608.; - G. Quell, Art., „EKAryogcu”, ThWNT IV., B. Erwählung im A.T., 148-173 old. 23 H. Wildberger, Art., „irn bhr erwählen, THAT I., kol. 275-299, 280-290. 24 G. Baulik, Art., Erwählung, NBL I., 582-583. 211
