Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Rokay Zoltán: Karl Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a "Nemesis divina"-ban
Kari Linné (szül. 1707) tapasztalati teológiája és etikája a „Nemesis divina”-ban ROKAYZOLTÁN Végül, ugyancsak Friistől, akárcsak az előbbi történet: „Grubbe K., gazdag úr, beleszeret Martin Laelius aarhuszi püspök lányába, aki kikosarazza. A lány egy lelkészhez megy férjhez. Grubbe azt hazudja, hogy a lelkész paráználkodott anyjával és lányával. Grubbe megvesztegeti Schone aarhuszi haran- gozót, hogy adjon ki egy szatirikus írást: „A macska pere a kutyák ellen” és mesélje, hogy a templomtorony nyílásán át látta a paráználkodást. A püspök ebbe belehal. A püspök felesége gonosz mendemonda tárgyává lesz. Grubbénak ezután rosszra fordul a sorsa, nagy megvetésben hal meg. Az első lánya elvált férjétől, Gylenlöftől, utána Pelle Dyrétől, mindkettőtől házasságtörés miatt; koldulnia kellett és hárfán játszani; a második lányt lefejezték, mert Koppenhágában megmérgezett valakit. Schone ugyanazon toronynyíláson zuhant ki és halt szörnyet, amelyen át állítólag a házasságtörést látta.”38 Ez az elbeszélés egyike azoknak, amelyekben Linné a „Per quod quis peccat, per id punitur idem”39 elvet látja beigazolódni, ami szerinte szintén a világban jelenlevő és a természet által működő nemesis divina műve a ius talionis értelmében. 5. A „NEMESIS DIVINA” NARRATÍV TEOLÓGIÁJA ÉS TAPASZTALATI ETIKÁJA Ernst Alker hiányolja Linné Nemesisé ben a keresztény szellemet, az eszkatológiát, az ima erejébe vetett bizalmat, kiemeli az ószövetségi helyek túlsúlyosságát az evangéliummal szemben.”40 Minderről nagy vonalakban már esett szó. — Márpedig eszkatológia nélkül nem lehet keresztény etikáról és morálról beszélni. A többi észrevételről is esett szó. Mindössze az imádság kapcsán szükséges egy észrevétel: Linné az Isten által elhatározott büntetés (bosszú) esetében kizárja az ima erejét: Egy házasságtörő elérte, hogy megházasodjon szeretőjével. Aznap, amikor javukra eldöntik a pert, ellenségek lesznek és „nem tudnak kibékülni, noha a templomban imádkoznak értük.”41 Ezzel kapcsolatban természetesen tanácsos lenne feltenni a kérdést: milyen szándékra imádkoztak? Valamint emlékeztetni arra, hogy Linné a naturalistáknak azt tanácsolja, imádkozzanak a hit ajándékáért. (ld. o.) A fent elmondottak mind a ND sajátosságából származnak. Linné azért jegyzi fel az anyagot fiának, hogy hamár a Szentírásnak nem hinne, higgyen (legalább) a tapasztalatnak.42 Az „experimentális” szót maga Linné több ízben használja: 1747-ben a nyugat- gottlandi útleírásban egy szerencsétlenül járt paraszttal kapcsolatban megállapítja, hogy „a nemesis divina experimentális” bebizonyosodott, mivel kiderült a paraszt bűnös volta.43 38 Uo. 166. Külön fejezetet, vagy kötetet érdemelnének Linné házasságtörésről szóló feljegyzései, amelyeket fiához intéz, akit .jobban érdekeltek a nimfák, mint a növények” (Hagberg, 258). Ezek a példák nem egyszer Linnéről mint orvosról tanúskodnak, esetenként azonban emlékeztetnek a Decameronban, vagy Luthernél előforduló morbid történetekre (vö. ND 174; Luther, In Genesim 1535—46. ad Gén 36, 20—30 WA 44. kötet 222.: „Erphordiae puella quaedam...”) a szándékosan vagy véletlenül felcserélt ágyasról. Linné „elérte” hatását: fia soha nem nősült meg. 39 ND 45. 40 Vö. Alker II. 227. 41 ND 154. 42 Uo. 45. 43 Malmeström in ND 15. 201
