Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Puskás Attila: A katolikus kommúnió-ekkléziológia magna chartája: A Communionis notio levél
A katolikus kommúnió-ekkléziológia magna chartája: A Communionis notio levél PUSKAS ATTILA tette szükségessé, hanem az ökumenikus párbeszéd kontextusa is. Erre már a levél bevezetője is utal (2. pont), s még inkább az a tény, hogy az V. fejezet az Egyházi kommúnió és ökumenizmus címet viseli. Az emigráns orosz orthodox teológusok (pl. P. Evdokimov, N. Afanasiefi) már a 20. század első felében egy eucharisztikus alapokon nyugvó kom- munió-ekkléziológiát képviseltek.13 Ez a szemlélet aztán egyre erőteljesebben hatott a katolikus (pl. O. Saier,J.-M. Tillard) és a protestáns teológiára, és az 1980-as évek elejétől, kiegészítve a trinitárius ekkléziológiai szemponttal, a nemzetközi szinten zajló ökumenikus párbeszéd dokumentumaiban is határozott megfogalmazást nyert.14 Ezekben az Eucharisztia, mint az egyházi kommúnió forrása, a Szentháromság titka pedig mint az egyházi kommúnió végső eredete, mintája és célja jelent meg. A CN levél ebbe az ösz- szefüggésbe is szervesen beágyazódik és meg kívánja fogalmazni az egyházi kommúnió katolikus felfogásának minden lényegi és sajátos elemét. II.2. A levél felépítése, témái, tézisei A fent említett alapvetően egységes katolikus ekkléziológia kidolgozásának fő szempontjait és ezzel együtt a „communio” fogalom alkalmazásának kritériumait Ratzinger bíboros a következő három pontban foglalta össze: „(a) A »communio« fogalma az ekkléziológia más középponti fogalmaival — mint »Isten népe«, »Krisztus teste«, »szakramentum« — való kapcsolatban. (b) A »communio« fogalma az Eucharisztiával és a püspökséggel való kapcsolatban, ily módon pontosítva az Egyház egységének jelentését, mely az egyetemes Egyház és a részegyházak kölcsönös benső jelenlétében fejeződik ki. (c) A »communio«fogalma a püspökök egymás közötti és a Péter utódjával való kötelékükkel való kapcsolatban, mely látható alapja az Egyház egységének, szem előtt tartva az ökumenikus távlatból érkező figyelmet és igényt. ”15 A CN levél szövegének felépítését és témáit e fenti kritériumok határozzák meg. II.2.1 A kommúnió misztériuma (1. fejezet) Az első fejezet Az Egyház, a kommúnió misztériuma címet viseli. Már a címben szereplő „misztérium” szó is jelzi, hogy a kommúnió fogalmának az Egyházra való alkalmazása sajátos jelentésmódosulást és gazdagodást jelent a profán (köznapi, szociológiai) szóhasználathoz képest, hiszen az Egyház misztérium volta megmutatkozik a kommúnió mivoltában is. Az első fejezetben találjuk a kongregációs irat ekkléziológiájának alapvetését. Vö. Ratzinger, J., Zur Gemeinschaft berufen. Kirche heute verstehen. Herder, Freiburg, 2005, 11—42. Lásd Az Egyházak Ökumenikus Tanácsának plenáris üléseit a Lima-dokumentum (1983) utáni időszakban napjainkig: Vancouver (1983); Canberra (1991); Moshi (1996). A Hit és Egyházalkotmány Bizottság dokumentumai: Baptism, Eucharistic and Ministry (1983); The Church as eucharistic Community and the Renewal of human Community (1986); The Nature and Mission of the Church (2005). Bilaterális megbeszélések: római katolikus — orthodox: München (1982); Bari (1987); New Valamo (1988); Balamand (1993); Belgrad (2006). Vö. Farkas, L., Egy eucharisztikus ekkléziológia kidolgozásához nyerhető szempontok a XX. századi tanítóhivatali megnyilatkozásokból és ökumenikus párbeszédből (diss.), Budapest 2005. Congregatio pro Doctrina fidei, „Communionis notio" lettera e commenti, in Documenti e studi 15, Roma 1994, 8. 179
