Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Perendy László: Athénagorasz a feltámadásról
PERENDY LÁSZLÓ Athénagorasz a feltámadásról - A keresztény antropológia kezdetei H. E. Lona törekvésére reflektálva, aki azt igyekezett bizonyítani, hogy a De resurrectione nem Athénagorasz műve35, Pouderon felsorolja azokat a helyeket, ahol a két műben előfordul a oápij szó. Elismeri a következőket: „Lonának teljesen igaza van abban, hogy a Legatio szerzője és a De resurrectione szerzője (feltételezve, hogy nem ugyanarról a személyről van szó!) nem ugyanabban a szemantikai mezőben alkalmazza a oópi; szót. Valóban, a Legatio-ban a oáp£, szó, néhány kivételtől eltekintve, az egyén testies irányultságaira utal (1. alkalmazás), míg a De resur- rectione-ban kizárólag a test anyagi szubsztanciájára alkalmazza (2. alkalmazás).”36 Pouderon azonban bizonyítja (főleg Tertullianus apologetikai műveiből), hogy a tárgyalt témák és a hallgatóság különbözősége jelentős hatással van bizonyos kifejezések alkalmazására. Ezért tehát nincs további alap a De resurrectione athénagoraszi szerzőségének meg- kérdőj élezésére.37 Összefoglalásképpen megállapíthatjuk, hogy a De resurrectione szerzőjéről folytatott viták rendkívül hasznosnak bizonyultak, mivel szükségessé tették az alaposabb tájékozódást a középső platonizmus korának filozófiai és antropológiai nézeteiről. Ezek a viták jelenleg egyébként mintha nyugvópontra jutottak volna. A jelek szerint nem lehet megdönthetetlen érveket felhozni az athénagoraszi szerzőség ellen. Azt pedig senki sem vonja kétségbe, hogy igen korai keresztény műről van szó. Semmiképpen nem lenne szerencsés, ha a szerzőséggel kapcsolatos viták elvonnák a figyelmünket a mű tényleges formai és tartalmi értékeiről. Valamennyi kutató számára egyértelmű, hogy a keresztény hitvallásnak a feltámadásról vallott tételét nagy természettudományos és filozófiai jártassággal támasztja alá a szerző. Ez a mű lehetővé tette, hogy a keresztények hite többé már ne tűnjék irracionálisnak a pogány kortársak szemében. A szerző apologetikai törekvésének eredményeként ugyanakkor megszületett a keresztény antropológia. 35 H. E. Lona, Bemerkungen zu Athenagoras und Pseudo-Athenagoras, in: Vigiliae Christianae 42 (1988) 352—363. B. Pouderon, «La chair et le sang». Encore sur Vauthenticité du traité d’Athénagore, in: Vigiliae Christianae 44 (1990) 1-5, 1. 37 T T A Uo. 4. 174
