Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Perendy László: Athénagorasz a feltámadásról
Athénagorasz a feltámadásról - A keresztény antropológia kezdetei PERENDY LÁSZLÓ έποίησεν ό θεός άνθρωπον, κατά δέ τον προσεχέστερον τούς γενομενοις λόγον διά την αύτών των γενομένων ζωήν, ούκ έπί μικρόν έξαπτομένην εΐτα παντελών σβεννυμενην. 'Ερπετοΐς γάρ, οιμαι, και πτηνοΐς καί νηκτοΐς ή καί κοινότερον είπεΐν πασι τούς άλόγοις την τοιαύτην ζωήν άπένειμεν θεός, τοΤς δέ αυτόν έν έαυτοΐς άγαλματοφοροΰσι τον ποιητήν νοΰν τε συνεπιφερομένοις καί λογικής κρίσεως μεμοιραμενοις τήν είς άεί διαμονήν άπεκλήρωσεν ό ποιήσας, ινα γινώσκοντες τον έαυτων ποιητήν καί τήν τούτου δύναμίν τε καίσοφίαν νόμφ τε συνεπόμενοι καί δίκη τούτοις συνδιαιωνίζωσιν άπόνως, οΐς τήν προλαβοΰσαν έκράτυναν ζωήν καίπερ έν φθαρτούς καί γηΐνοις όντέ σώμασιν.8 13, 2: Ei τοίνυν ό τοΰδε τού παντός δημιουργός έποίησεν άνθρωπον έπί τω ζωής έμφρονος μετασχεΐν καί γενόμενον θεωρόν τής τε μεγαλοπρεπείας αύτοΰ καί τής έπί πασι σοφίας τή τούτων θεωρία συνδιαμένειν άεί κατά τήν έκείνου γνώμην καί καθ’ ήν εϊληχεν φύσιν, ή μεν τής γενέσεως αίτια πιστοΰται τήν είς άεί διαμορνήν, ή δέ διαμονή τήν άνάστασιν, ής χωρίς ούκ άν διαμείνειεν άνθρωπος. Έκ δέ των είρημενων εΰδηλον ώς τή τής γενέσεως αιτία καί τή γνώμη του ποιήσαντος δείκνυται σαφώς ή άνάστασις.9 Athénagorasz antropológiájának egyik jelentős kutatója L. W. Bamard. Ő Athénagoraszt tekinti a keresztény antropológia igazi atyjának. A témáról szóló cikkében10 néhány érdekes részt találhatunk az emberi testek képződésének kérdéséről és az ősanyag fejlődéséről (a magyar fordítás tőlem): „Ami a tényleges teremtést illeti, Athénagorasz azt állítja, hogy Isten az emberek testét első megformálásukkor alkotta, amikor megalkotta azokat az elemeket, amelyekből később megformálta őket. Kialakult formájában azonban az ember nem az első teremtéskor jött létre. Athénagorasz valójában azt állítja, hogy lehetséges az emberi testek evolúciója az Isten által teremtett ősanyagból: »Ennek a tételnek az érvényét az sem csökkenti, ha valaki feltételezi az alapelemek anyagi természetét, vagy azt, hogy a testeknek alapelemeik vannak, vagy azt gondolja, „Tehát, ha az ember sem nem oktalanul, nem is hiábavalóan jött létre (mert Isten teremtményei között fölösleges nincsen, amennyiben a Teremtő akaratáról van szó), de nem is azért hogy a Teremtő használja, vagy más, Isten által teremtett lény használatára, így nyilvánvaló, hogy a legfőbb és legegyetemesebb szempont szerint önmagáért és az egész teremtésben szemlélhető jóságért és bölcsességért teremtette Isten az embert, a megteremtett emberben levő értelemnek megfelelően pedig maguknak a teremtményeknek az életéért, nem rövid fel- lobbanásra, hogy aztán teljesen kihunyjon. A csúszómászóknak, a madaraknak, vízi állatoknak, vagy hogy általánosabban mondjam, minden állatnak ilyen életet juttatott osztályrészül Isten, ahogyan én gondolom. Akik azonban képmását hordják magukban, értelmesek, ítélő képességgel rendelkeznek, azoknak örök megmaradást szánt a Teremtő, hogy megismeijék Alkotójukat, annak bölcsességét és hatalmát, kövessék törvényét és ítéletét, hogy bennük mindörökre megmaradjon az élet törődés nélkül, melyen előzőleg már úrrá lettek, bár romlandó és földi testekben voltak.” „Ha tehát ennek a világmindenségnek a Teremtője azért alkotta meg az embert, hogy az értelmes élet legyen a része, az ő fenségét szemlélje, megmaradjon mindent felülmúló bölcsességének szemléletében — szándékának megfelelően -, ennek megfelelő természetet kapott az ember. Az ember teremtésének oka biztosítja örök fennmaradását, a fennmaradásba vetett hitet, a fennmaradás pedig a feltámadást, mely nélkül az ember nem maradna meg. A mondottakból eléggé világos, hogy a létesítési okkal és a Teremtő szándékával beláthatóan bebizonyosodott a feltámadás.” 10 L. W. Barnard, The Father of Christian Anthropology, in: Zeitschrift für die neutestamentliche Wissenschaft 63 (1972) 254-270. 169
