Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Perendy László: Athénagorasz a feltámadásról
PERENDY LÁSZLÓ Athénagorasz a feltámadásról - A keresztény antropológia kezdetei magvakból jöttek létre. Mert az az erő — ahogyan ezek a filozófusok is vélik —, amelyik a formátlan lényegnek alakot ad, és az alaktalan és rendezetlen lényeget sok és változatos formákkal rendezetté teszi, s az elemek részeit egy valamivé egyesíti, a magot pedig, amelyik egy valami és egyszerű, sokfelé osztja, a tagolatlant taglalttá teszi, az élettelennek meg életet ad, az egyesíteni tudja a szétbomlottat is, fel tudja támasztani a halottat, a megholtat megint életre tudja hívni.«11 Athénagorasz nem nevezi meg azokat a filozófusokat, akik ezt a nézetet vallják. Anaximandrosz szerint a dolgok egyetlen ősanyagból jöttek létre. Anaxagorász és Aszk- lepiádész másra vissza nem vezethető elemekről beszélt, a nagyhírű orvos, Galénosz véleménye szerint magból jöttek létre. Lehetséges, hogy Athénagorasz valamennyi gondolkodóra célzott. Mégis, noha nem nyilvánít véleményt ezekről az elméletekről, bennfoglalólag mégis azt állítja, hogy az ember evolúciója az ősanyagból lehetséges, és nem mond ellene sem a keresztény tanításnak, sem a józan gondolkodás alapelveinek.”12 Barnard érdekes párhuzamot fedez fel „Origenész meglátásával, miszerint a test olyan mint egy folyó, amely megőriz egy bizonyos formát, noha anyaga szüntelenül változik”13. Barnard bizonyítja, hogy Athénagorasz szerint az anyagi világ alapstruktúrái Istenjóságán és bölcsességén nyugszanak.14 Bamardnak Athénagoraszról szóló nagy monográfiája korábbi meglátásaihoz képest nem tartalmaz sok újdonságot az apologéta istentanával, a teremtésről és az emberről való nézeteivel kapcsolatban, viszont jól összefoglalja előző tanulmányait.15 A szerző emlékeztet bennünket arra, hogy Isten egyetlenségének kérdése rendkívül fontossá vált, amikor az egyház ledöntötte azt a falat, amely semita eredetű hite körül emelkedett. A pogá- nyoknak az élő, teremtő Istenbe vetett hitet kellett elfogadniuk ahhoz, hogy megérthessék a megtestesülésről szóló egyházi tanítást.16 Már az apostoli atyák törekedtek arra, hogy Istent teremtőként írják le. Ez a kérdés tökéletes kapcsolódási pontnak bizonyult a biblikus és a filozófiai gondolatrendszerek között, mivel az Isten és a világ közötti kapcsolatrendszer leírására használt legfőbb kifejezéseknek a korabeli filozófiában is volt bizonyos jelentéstartalmuk. Római Szent Kelemen Isten világrendező tevékenységéről szóló tanítása a kései sztoicizmus megállapításait visszhangozza. Ez a hatás az apologéták műveiben még inkább megjelenik, hiszen eredetileg ők maguk is filozófusok voltak. Gyakori megállapításuk, hogy Isten mindent az ember kedvéért teremtett. Athénagorasz mégjusztinosznál is nagyobb mértékben támaszkodik filozófiai kifejezésekre, amikor Istenről beszél. Ennek ellenére volt olyan óvatos, hogy csak azt adaptálta a középső platonizmusból, amire célja érdekében szüksége volt, vagyis hogy világosan bemutassa a keresztény istenfogalmat, amely szerint Isten szerető Atya és Teremtő.17 De Rés. 3,2. A görög eredeti Pouderon kiadásában (224—226): Kai "tcp A.óya> ßAaScx; oűöév, kíxv í5Ar^ únoOíövxaí xtvei; xac, Tiportag öpxúq, kíxv ék xcöv oxotxeícov éq rcpéxaiv xá ocópaxa xffiv ávOpáwcov, kíxv ék anep- páxrnv. Tii; yíxp éaxt öuvápeax; Kai xf)v nap’ aúxoí^ vevoptapévriv apoptpov ovaíav poptptSoai Kai xiyv áveíőeov Kai áSíaKÓaprixov noXAoTi; Kai Stacpópotc; ei'Seatv Koapfjcca Kai xä gépri xcov oxotyeíaiv eig ev avvayayeiv Kai xö craéppa ev öv Kai ántarov eR no\\a Sieget v Kai xö Ö8iáp0a>xov StapöpSoai Kai xffi gf] ()®vxi Sorival ^cotyv ... 12 Uo. 257-258. 13 Uo. 267. 14 T T Uo. L. W. Barnard, Athenagoras. A study in the second century Christian apologetic (Théologie Historique 18), Paris 1972. 16 Uo. 81. 17 Uo. 84. 170
