Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész)
A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész) KUMINETZ GÉZA hattak gyámságot, gondnokságot sem. Menetesek voltak a közadók és közmunka alól. 4. A privilegium competentiae (122. k.). Ami azt jelentette, hogy ha klerikus adósságba keveredett, akkor csak annyit volt szabad elvenni tőle, hogy a maradék biztosítsa tisztes ellátását. Ennek motívuma az volt, hogy a klerikusnak ne kelljen koldulnia.51 5. A legfontosabb kiváltságuk volt a szent rend gyakorlásának joga az egyházi jog előírásai szerint. 6. A klerikusoknak joguk volt javadalom elnyeréséhez. A klerikusok ezekről a kiváltságokról nem mondhattak le. Mindebből látnunk kell, hogy ezek a kiváltságok nem indokolatlan előnyt akartak adni a klerikusoknak, nem csak biztosítani kívánták a klerikusi élet méltóságát, tisztaságát, a renddel kapott lelki hatalom (facultas spiritualis) kellő gyakorlását. Mindazonáltal, látható, hogy ma tulajdonképp csak a javadalmak elnyerésének a joga, a privilegium fori és a privilegium competentiae szűnt meg. Valódi klerikusi jognak a fentiekből talán csak a privilegium honoris és a szent rend szabad gyakorlásának joga minősíthető, mivel a többi jog inkább kiváltság, tehát tisztán egyházi jogon létezik, míg az említett két jog magából a szent rendből következik. Tehát ezek valódi alanyi jogok a dolog természetéből adódóan, s nem pusztán csak a tételes jog alapján köteleznek.52 6.2.2. A klerikusok kötelességei Ezek a kötelezettségek három csoportba voltak oszthatók: 1. azok, amelyek a papi lelkiség intenzívebb ápolását szolgálták (pietas). 2. azok, amelyek a tudományos továbbképzést szolgálták (scientiarum sacrarum cultus) és 3. azok, amelyek a pap és a külvilág viszonyát, vagyis a papi decorum-ot, a magaviseletét és ruházatot voltak hivatottak biztosítani. 6.2.2.1. A PAPI LELKISÉG BIZTOSÍTÁSA A papnak, vagy a klerikusnak, mivel ő a világ világossága lett, mivel a Krisztushoz sajátos címen való tartozása miatt különösen példaadóan kell élnie a hívek körében. Ez a kötelezettség tulajdonképpen minden papi erényre és annak mind tökéletesebb, végső esetben hősies formában történő gyakorlására vonatkozik. Erről a maga részleteiben a morálteológia, az aszkétika és a klerikusok illemkódexe ad tájékoztatást. A kánonjog csak azokat a szempontokat veszi figyelembe, melyeknek sajátos hatásai vannak úgy a hívekre, mint a feljebbvalókra és a klérus tagjainak egymás közötti viszonyaira. Ezek közül is inkább csak azokat a tevékenységeket teszi jogrendezés tárgyává, melyek 1. ellenkeznek a klerikusi életvitellel (és persze minden tisztességes életvitellel), 2. amelyek a klerikusi állapot méltóságát lealacsonyítják és 3. amelyek a hívek számára botrány alkalmául szolgálnak és a papi tevékenység eredményességét, vagyis hatékonyságát akadályozzák. Ezek az előírások tehát sok tételes egyházi jogi normát tartalmazhatnak. A pap imaéletére vonatkozó előírások: Első és legfontosabb kötelezettsége a klerikusnak, hogy saját lelkét, lelki életét kellően gondozza. Ennek a láthatatlan, vagyis belső oldala a tiszta lelkiismeret, a helyes szándék a cselekvésben, a kegyelmi állapot, az erényes életre való állandó és fáradhatatlan törekvés. Ezt a jog közvetlenül nem tudja szabályozni, hanem csak bizonyos külső cselekedeteket, a külső buzgóság cselekedeteit írhatja elő (honestas exterior). Ezek azok a tényezők, melyek helyes szándék és mérték esetén a 51 Vö. SzeredyJ., Egyházjog Pécsett 1883, 361. Vő. Conte A Coronata, M., Institutiones iuris canonici ad usum utriusque cleri et scholarum, Vol. L, Taurini—Romae 1948, 207. 159
