Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kuminetz Géza: A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész)
A klerikusi állapot, mint a szent rend kiszolgáltatásának jogkövetkezménye (I. rész) KUMINETZ GÉZA 6. A KLERIKUSOK KÖTELEZETTSÉGEI ÉS JOGAI SAJÁTOSAN 6.1. Bevezetés Elöljáróban említjük, hogy különbözőképp lehet csoportosítani ezeket a jogokat és kötelességeket. Az ilyen jellegű kodifikáció tehát óhatatlanul magán viseli úgy a történelmi örökség, mint pedig a gondolkodó elme szellemi aktivitásának nyomait. Most röviden vázolni kívánunk néhány tipológiát. Ezek a jogok és kötelezettségek csoportosíthatók: í. Az alapján, hogy isteni (természet vagy tételes isteni jogot) vagy csak tételes egyházi jogot hoznak-e. Azaz mi bennük a korhoz kötött és ahhoz nem kötött elem. 2. A klerikus saját életvitelére, a feljebb valósággal való viszonyára, a hívekkel és felebarátaival való viselkedésére, valamint klerikus társaival való viszonyára vonatkozhatnak. Ugyancsak ide sorolhatók a világi hatalommal való együttműködésre utaló jogok és kötelezettségek. 3. E jogok és kötelességek kapcsolhatók az evangéliumi tanácsokhoz, mint azok sajátos megmutatkozási módjai, lévén, a klerikus különleges módon hivatott Krisztus életvitelének követésére. 4. Ezek a klerikusi állapotot kifejező jogok és kötelességek osztályozhatók annak alapján, hogy a tanító, a megszentelő, vagy inkább a kormányzati tevékenységhez tartoznak-e. 5. Ugyancsak csoportosíthatók e kötelmek a felvett rend fokozatának megfelelően, s így beszélhetünk sajátosan diakónusi, papi és püspöki jogokról és kötelezettségekről. 6. Szigorú értelemben vett jogok és kötelességek és ajánlások, buzdítások szerint is csoportosíthatók ezek az előírások. A hatályos jogban négy ilyen ajánlás található: a) a közös élet (vita communis) megvalósítása (280. k.), b) az egyszerű életvitel és a felesleges javak jótékony célokra fordítása (282. k.). c) A béke és az egység előmozdítása (pax et concordia fovenda) (287. k. 1. §). d) a társadalmi életben való részvétel (cooperatio vitae socialis) .48 E jogok és kötelességek princeps analogátuma a papság, s nem a diakonátus, nem is a püspökség. Ez érthető, mivel a vallási vezető legsajátosabb tevékenysége a kultikus élet, közelebbről az áldozatbemutatás végzése. A Kódex ide vonatkozó harmadik fejezetét a Presbyterium ordinis zsinati határozat irányelvei inspirálták, s mintegy a klerikusok alaptörvényének, szabályzatának tekinthető. A klerikusi állapottal járó jogokat és kötelezettségeket tartalmazza, tehát azokat az alapjogokat és kötelezettségeket, melyek a felszentelésből eredően illetik meg és kötelezik a klerikusokat. Ehhez járulhatnak a klerikusok egyéb címen szerzett jogai, illetve kötelezettségei, pl. hivatal, megbízás révén. Ezek a klerikusi állapotból eredő jogok és kötelezettségek kifejezik és védik a klerikusi azonosságot, identitást. Általában a klerikusok jogairól és kötelezettségeiről beszél ez a fejezet, tehát az állandó diakónusok, a papok, a püspökök felszenteltségükből eredő jogairól és kötelességeiről. Természetesen a klerikusi jogokkal együtt érvényesek a minden krisztushívőt, mint krisztushívőt megillető jogok és kötelességek, melyek adott esetben sajátos módon módosulnak. Ezek a jogok és kötelességek a krisztushívőt, mint az egyház jogrendjében elismert személyt illetik meg. Jogokról lévén szó, azt jelenti ez, hogy a hívőnek a méltóságához, a hitben való megmaradásához, a hite kifejezéséhez alapvetően szükséges dolgokról van szó; ugyanígy a vonatkozó kötelességek is olyan feladatokra, dolgokra mutatnak rá, melyek elhanyagolása súlyos visszaélés a krisztushívő léttel. 48 Vő. Celeghin, A., Obligationes, iura et associationes clericorum, in: Periodica 78 (1989) 29-33. 157
