Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei KRANITZ MIHÁLY megvalósítani. Ezekre a kezdeményezésekre, de legfőképp Krisztus küldésére építhetnek az európai keresztények.33 Az elmúlt két évtizedben megszületett a vágy, hogy Krisztusról mint a világ egyetlen világosságáról közösen tegyenek tanúságot az Európában élő keresztények. Jézus a hegyi beszédben (Mt 5,14-16) kiemeli, hogy követőinek a fényét nem lehet elrejteni, hanem mint a gyertyatartó vagy egy hegyre épült város, annak sugároznia, ragyognia kell. „Krisztus világossága ragyog mindannyiunkra. Reménység Európa megújulására és egységére” - hangzott a találkozó jelmondata. Kétezer éve Krisztus világossága ragyog a keresztények élete által Európában, akik bátran mutatták meg hitüket és reményüket. Már az első keresztények között megfogalmazódott az igény, hogy az őket kérdezőknek megfelelő választ adjanak.34 A tanításon és az istentiszteleteken túl ez gyakran az élet odaadásában, a vértanúság vállalásában is megnyilvánult. A keresztényüldözés elmúltával az Egyház hite konkrét formákban jelent meg, de a különböző kultúráknak és hitvallási hagyományoknak megfelelően. A keresztények számára az egyetlen fény Krisztus, aki az egyetlen tanítást is magában foglalja, mely az ő evangéliuma. Az ökumenikus mozgalom, mint Isten ajándéka elősegítheti azt a közös tanúságtételt, melyre Európában minden keresztény hivatott. Feladatuk, hogy az evangélium közös hirdetésében összefogjanak, és különböző módon — legyen az imádság, Szentírás- olvasás vagy a párbeszédnek és a találkozóknak egy-egy sajátos formája —, de mégis egységesen jelenítsék meg a társadalom nyilvánossága előtt Isten egész népének hitét. Ökumenikus küldetésük tehát azt igényli, hogy dolgozzanak ki olyan részletes cselekvési feladatsort, mely által Krisztusról, a világ egyetlen világosságáról szóló közös tanúságtétel egyre hitelre méltóbb lesz. Először az egymás iránti szeretetet kell megmutatni, mert Krisztus maga is azt kérte, hogy „arról ismerjenek meg benneteket, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13,35). Másfelől nagy tisztelettel kell azokhoz fordulni, akiknek Jézus Krisztus evangéliumát hirdetjük. Ez Nagyszeben alapvető üzenete is. Emellett még számos olyan közös kapcsolódási pont van, amelynek segítségével nagyon sok módon — helyi és nemzeti szinten egyaránt — az igazi egységet tudjuk felmutatni, mert már maga az egység is rendkívül meggyőző erővel rendelkezik Európában és a mai világban egyaránt. „Krisztus ad fényt Európának” - kiáltotta a maga módján az ökumenikus találkozó Európa nyugati és keleti felének egyaránt. Katolikus, orthodox és protestáns részről a legmagasabb képviselők, köztük Erdő Péter bíboros, a CCEE elnöke,35 Christoph Klein, a román evangélikus egyház püspöke, Jean-Arnold de Clermont a KEK elnöke, Daniel Moldva és Bukovina metropolitája (a később megválasztott román pátriárka), Walter Kasper bíboros, a Keresztények Egységét Előmozdító Pápai Tanács prefektusa, Kirill, Szmolenszk és Kalinyingrád metropolitája, Wolfgang Huber püspök, a németországi Evangélikus Egyház elnöke, Sámuel Kobia metodista tiszteletes, az Egyházak Világtanácsának elnöke, Dionigi Tettamanzi bíboros, Milánó érseke és Andrea Riccardi a Szent Egyed Közösség vezetője. Felolvasásra került XVI. Benedek pápa és Rowan Williams Canterbury érsek levele, valamint Ishmael Noko a Lutheránus Világszövetség elnökének köszöntése. Emellett jelentős világi személyek is kifejezték nagyrabecsülésüket az 33 Vö. Az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE), Az Európai Unió jövője és a ka- tolikusok felelőssége, Brüsszel 2005. 34 lPt 3,15. 35 Erdő Péter bíboros felszólalásáról lásd: http://uj.katolikus.hu/cikk.php?h=897 (a kutatás ideje: 2007. október 19.). 143
