Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
KRANITZ MIHÁLY A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei európai keresztények összefogása és munkájának eredmény iránt. Eljött Trajan Bacescu, a Román Köztársaság elnöke és Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, a Kelet-Romániát sújtó esőzések következtében kialakult helyzet miatt nem tudott megjelenni, de köszöntését felolvasták. A tanácskozások előtt egyórás közös imádsággal és énekekkel mutatták meg az egyházak, hogy az egységnek vannak olyan oldalai is, melyeket már élni lehet, a még elválasztó különbözőségek ellenére is. A szervezők nagyfokú gondoskodása mutatkozott meg a nyelvek és a liturgiák használatában, melyek megfelelő módon tükrözték a keresztény egyházak lelki gazdagságát. Délután és az esti időben kerültek sorra a fórumbeszélgetések.36 A nagygyűlés összegzéseként szeptember 8-án tették közzé a Zárónyilatkozatot, mely Krisztus világosságának fényénél tíz konkrét ajánlást fogalmaz meg, a keresztény hitvallás szemszögéből Európa számára. Ezek között találhatók a keresztények közeledését előmozdító ajánlások, mint például a keresztség szentségének kölcsönös elismerését és a közös teológiai képzést illetően. Külön felhívás történt Európa számára az egyházak társadalmi szerepvállalását komolyan vevő magatartás érdekében. Elangsúlyozottan kiemeli az üzenet a szegényekkel, a bevándorlók helyzetével, a környezetvédelemmel, valamint az afrikai kontinenssel kapcsolatos kérdésekre való odafigyelést és elkötelezettséget. Európa lelkiismeretére hatva pedig kinyilvánítja, hogy Európának inkább a népek közösségévé, mint gazdasági területté kell válnia. A nagygyűlés azzal a reménnyel zárult, hogy Krisztus ragyogó fényessége megvilágítja és megerősíti az egyházak és Európa egységét.37 7. NAGYSZEBEN HATÁSA A KERESZTÉNY EGYSÉGTÖREKVÉSEKRE A világi sajtó szerény érdeklődése ellenére a mintegy háromezer résztvevő „Európa-kon- ferenciája” jelentős eseménye volt az európai keresztény összefogásnak. A közös gondolkodás és együttes imádságot követően az ökumenizmus ügye mellett elkötelezetteknek most saját hazájukban, egyházukban, közösségükben kell Nagyszeben tapasztalatait továbbadni, hogy ez valóban meghatározó eleme legyen egy új Európa kialakításának.38 Nem sokkal a nagyszebeni találkozó után, 2007. október 3—7. között tartotta éves plenáris ülését az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa Fatimában. Itt az európai püspökök összegezték a nagygyűlés tapasztalatait. Számukra a nagyszebeni III. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen egyértelművé vált, hogy a keresztények együtt akarnak működni az Európát érintő legsürgetőbb kérdésekben. Az ökumenizmus megtérést, életszentséget és érettséget igényel, amelyek hosszú, türelmet igénylő, de egyben lelkesítő és lényegre mutató folyamatok. A nagygyűlés egyik színfoltja volt a sok fiatal részvétele az ökumenikus párbeszédben. A hivatalos záró dokumentumhoz csatolták az Ifjúsági Nyilatkozatot is (St. Maurice Statement), mely kilenc fogalomcsoport alá rendezve rövid kijelentésekben adta közre elvárásait az ökumené jövőjével kapcsolatban. A keresztény egységért munkálkodó fiata36 A találkozó programszervezéséről lásd: Un rassemblement oecuménique different, in: Unité des chrétiens (Janvier, 2007), 12-13. Vő. Assembly Message - Saturday, 8,b September 2007, http://www.eea3.org (a kutatás ideje: 2007. október 9.). Mallevre, M., Sibiu: l’oecuménisme transfigure?, in: Unité des chrétiens, (Octobre, 2007), 3. 144
