Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
KRANITZ MIHÁLY A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei fiatalok Saint Maurice-i megbeszéléseivel. Ez utóbbinak a gyümölcse a 2007. július 27—30. között a Svájcban tartott összejövetel záródokumentuma, a St. Maurice Statement,29 amelyben megfogalmazták, hogy a II. Európai Ökumenikus Találkozó (Graz, 1997) eredményeit végre kell hajtani és tovább gondolni a Nagyszebeni nagygyűlés alkalmával, kiindulva a Charta Oecumenica (Strasbourg, 2001) dokumentumából. Magyarországon a Nagyszebent megelőző nemzeti ökumenikus, határmenti találkozót a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának szervezésében, Gyulán tartották 2007. január 25-én, melyen részt vett Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek, Sofronie román orthodox gyulai püspök, Colin Williams az Európai Egyházak Konferenciájának (KEK) főtitkára és számos magyar és erdélyi katolikus, protestáns és orthodox egyházi vezető.30 6. A III. EURÓPAI ÖKUMENIKUS NAGYGYŰLÉS (NAGYSZEBEN, 2007. SZEPTEMBER 4-9.) A harmadik európai ökumenikus találkozónak, az európai keresztény egyházak tanácskozásának, a bázeli (1989) és a gráci (1997) nagygyűlést követően a romániai Nagyszeben (Sibiu) adott otthont.31 A földrajzi és lelki értelemben is keletre tolódott összejövetel a szervezők szándékának megfelelően, arra is utal, hogy Európának „két tüdővel”, a nyugati és a keleti kereszténység éltető erejével kell lélegeznie.32 Ha Bázel a reformáció egyházait, Graz pedig a római katolikus egyházat hangsúlyozta, most Nagyszebenben az orthodox kereszténység került a középpontba. A helyszín azonban, mely 2007-ben Európa kulturális fővárosa is egyben, felekezetileg is megfelelő mértékben képviseli az ökumenikus mozgalom három nagy irányát: a katolikus, a protestáns és az orthodox kereszténységet. Bár Teoctist pátriárka július 30—i halálával a román orthodoxia az eltávozott egyházfőt gyászolta, mégis az új egyházi vezető megválasztásának várakozása egy új korszakot jelentett, melynek első állomása éppen a nagyszebeni ökumenikus találkozó volt az Európa melletti orthodox elkötelezettségben. Románia 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja. Az ökumenikus helyszín szerencsés kiválasztása mellett, Románia teljes joggal szólalt meg a többi tagállam keresztényeivel együtt ennek a földrésznek a jövőjéről. A feladat pedig sürgető, mert Európa történelme elválaszthatatlan a kereszténységtől. Eseményeiben, kultúrájában, tudományos előrehaladásában kitörölhetetlenül ott lüktet a keresztény értékrend. Ha most egy nagyon is elvilágiasodó környezetben kénytelen élni a huszonhét tagállamot képviselő európai uniós keresztény állampolgár, múltjában, gyökereiben mégis a kétezer éves keresztény szellemiséghez kapcsolódik. Azok a politikusok, akik az 1950-es években az egyesült Európa gondolatát megálmodták, azt csakis keresztény alapokon képzelték el 29 Vö. Youth Statement of St. Maurice presented during the EEA3, http://www.eea3.org/ (a kutatás ideje: 2007. október 9.). 30 Kránitz, M., Ökumenikus találkozó Gyulán, vö. http://www.magyarkurir.hu/?m_op=view&:id=14499&rovat:::60 (a kutatás ideje: 2007. október 18.). MallÉvre, M., Sibiu: un espoirde renouvellement et d’unité en Europe!, in Unité des chrétiens, (Octobre, 2007), 5—6. II. János Pál pápa többször is kinyilvánította szándékát az orthodoxok irányában, mind tanításában, mind pedig gesztusaiban. 1995-ben Rómában fogadta Szent Péter és Pál ünnepén I. Bartholomaiosz ökumenikus pátriárkát. II. Alekszij pátriárkával való két eredménytelen találkozási kísérlete (1996: Pannonhalma; 1997: Heiligenkreuz) után 1999. május 7-9. között sikeres látogatást tett az orthodox többségű Romániában, Teoctist pátriárkánál. 142
