Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei KRANITZ MIHÁLY Arról a közös európai felelősségről szóltak, amelyre az egyházak az Európai Unióban való együttműködés során felszólítást éreztek. Ez a dokumentum keresztény szempontból mintegy megelőzte a földrész országainak hivatalos alkotmányát és azóta sajátos eszközeivel előmozdítja és folyamatosan ösztönzi az Európát alkotó egyházak egységtörekvéseit.24 Az ökumenikus irányelveket tartalmazó Charta harmadik fejezetének címe: Közös európai felelősségünk. A Charta nemcsak arra helyezi hangsúlyt, hogy az európai keresztények törekedjenek a közös hit megvallására, hanem azt is szorgalmazza, hogy érezzék át azt a felelősséget is, amely ehhez a földrészhez köti őket. Maga a dokumentum is hitet tesz amellett, hogy Európa gyökerei keresztények. Ugyanakkor a keresztényeknek küldetésük is van az európai népek felé. Ezzel együtt azonban számolnunk kell a szekularizált Európában oly aktuális misszióval, amelyet katolikus szóhasználattal új evangelizá- ciónak nevezünk. A Az Európáért való elkötelezettséget jól kiegészíti katolikus részről II. János Pál pápa Ecclesia in Europa kezdetű apostoli buzdítása (2003). Ez a dokumentum az egyház jövőjével kapcsolatban szintén a keresztények párbeszédét szorgalmazza a misz- szió szemszögéből nézve, hangsúlyozva, hogy az egységtörekvésnek együtt kell járnia a tanúságtétellel.25 Az ökumenikus Charta gyümölcsei már láthatóak. A 2001-es kezdetet követően 2002 januágában Hollandiában, majd 2002 októberében Magyarországon és 2003 júniusában Németországban is aláírták ezt az új ökumenikus szöveget. A Charta meglátása, hogy az egyházak előmozdítják az európai kontinens egyesülését. Közös értékek nélkül ugyanis nem alakítható ki tartós egység, mert a kereszténység lelki öröksége inspiráló erőt jelent Európa gazdagítására.26 A Charta és az azt aláíró egyházak elkötelezték magukat arra, hogy tudatosan képviselik álláspontjukat az európai közéleti intézmények előtt. Ez azt jelenti, hogy Európa arculatát meghatározó hivatalos irányító közegeket tájékoztatják saját álláspontjukról, mert ez is a keresztény misszió új európai megnyilvánulása. A dokumentum még kiáll az alapértékek védelme mellett, s bár ezt a szöveg nem pontosítja, ám korábban már utalt ezekre, vagyis a béke, az igazságosság, a szabadság, a türelem, az esélyegyenlőség valamint a szolidaritás fogalmaira. Ezenkívül vállalja, hogy ellenáll minden olyan kísérletnek, amelynek célja a vallás és az egyházak felhasználása etnikai vagy nacionalista célok szolgálatára.27 5. A NAGYSZEBENI GYŰLÉS ELŐKÉSZÍTÉSE A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés előkészítése 2006 januáijában Rómában kezdődött és 2007 februáijában Wittenbergben folytatódott.28 Ez az ökumenikus zarándokút nagyon sok helyi találkozót is magába foglalt, kiegészülve az orthodox egyházak és a 24 A Charta Oecumenica szövegét lásd: Imahét a Krisztus-hívők egységéért, MKPK-MEÖT, Budapest 2007., 47—55. Bemutatását lásd: Kránitz, M., Az új Ökumenikus Charta in: Teológia, (2001/3-4), 39-43. 25II. János PÁL Pápa, Ecclesia in Europa, SZÍT, Budapest 2003. (54. cikkely: Együtt a többi kereszténnyel). 26 Kránitz, M., Egység a keresztények között. Az Ökumenikus Charta magyarországi aláírása, in: Új Ember (2002. október 6.), 3. Charta Oecumenica 7. A felkészítő programról lásd: http://clc-europe.org/oecumenism/Toward_Sibiu_the_role_oCthe_CLC.pdf. A wittenbergi megbeszélésről lásd: Kránitz, M., A wittenbergi ökumenikus találkozásról, in: Életünk (2007. április), 3. 141
