Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
KRÁNITZ MIHÁLY A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei 1. AZ EURÓPAI KERESZTÉNYEK EGYSÉGTÖREKVÉSE A kereszténységet kezdettől fogva fenyegették különféle szakadások, melyek legtöbbször a nagy egyháztól eltérő tanításban, tanbeli kérdésekben mutatkoztak meg. Az egységépítés története azonos a keresztény egyház történetével, mely már az apostolok között is aktuális volt, de az ősegyházban, a keresztényüldözés idején és később a világegyház bármely korszakában. A kiváltó okok között nem csak teológiai, hanem politikai okok is szerepeltek, úgy az ókeresztény korban, mint az 1054-es kelet-nyugati, vagy akár az 1517-es nyugati egyházszakadás esetében. Az utóbbi két időpont között, mintegy ötszáz éven át Róma nagy erőfeszítéseket tett az elveszett egység helyreállításáért. 1274-ben a II. Lyoni Zsinat nyilatkozott a görögök uniójáról,1 1439-ben pedig a Firenzei Zsinaton mondták ki ugyanezt az uniót, de mivel nem volt lélektani és társadalmi gyökere, ezért nem volt hatása sem.2 Ezután, a IV. Jenő pápa által összehívott zsinat, különböző városokban folytatódott. 1439. június 28-án, a zsinat első ülésén hozták meg a görögökkel való unió rendeletét, aláírták, és a következő napon kihirdették.3 1439. november 22-én megszületett az örményekkel való unió.4 1442. február 4-én a „Jakobitáknak szóló dekrétum” a koptokkal való uniót jelentette.5 A Lateránba átkerült zsinat (1443. április 23.) ünnepélyes ülésen hirdette ki az uniót a szírekkel, a káldeusokkal és a ciprusi maronitákkal.6 1453-ban azonban Konstantinápoly eleste után a keleti egyházak jó része török fennhatóság alá került, így a katolikus egyháznak csak a szláv orthodox kereszténységgel maradt némi kapcsolata. * *DS 851-861. 2 DS 1300—1308. Lásd még: Décarreaux, J., L’union des églises au concile de Ferrare-Florence, Éditions de Chev- togne 1966. 3 DS 1300—1308: A görögökkel való egyesülés „Laetentur caeli” kezdetű bullája (1439. július 6.). DS 1310—1328: Az örményekkel való egyesülés „Exsultate Deo” kezdetű bullája (1439. november 22.). Ez az irat főleg Aquinói Szent Tamás műveiből való válogatást jelent. 5 DS 1330—1353: „Cantate Domino” — a koptokkal és az etiópokkal való egyesülés — kezdetű bullája (1442. február 4.). Ebben a dokumentumban szerepel az „extra ecclesiam nulla salus” kizáró gondolat továbbélése: „aki nincs a katolikus egyházban, nem csak a pogányok, hanem a zsidók, vagy eretnekek és szakadárok sem, nem lehet része az örök életnek, [...] kivéve, hogyha életük befejezése előtt az egyházhoz csatlakoztak [...] senki sem üdvözül- het, ha csak nem maradt meg a katolikus egyház oltalmában és a vele való egységben (DS 1351). 6 Vö. Bulla unionis Syriorum és Bulla unionis Chaldearum Maronitarumque Cypri, in: Les conciles oecuméniques 2, (sous la direction de G. Alberigo), Cerf, Paris 1994, a 1198—1205 és 1205—1209. oldalakon. 137
