Teológia - Hittudományi Folyóirat 41. (2007)
2007 / 3-4. szám - Kránitz Mihály: A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei
KRANITZ MIHÁLY A III. Európai Ökumenikus Nagygyűlés és előzményei 1517-től számítjuk a nyugati keresztény egyházszakadást, ami egyúttal a reformáció elindulása is. A protestantizmus esetében azonban, még a legnagyobb reformátorok sem nyugodtak bele a skizmába. Háromszáz évvel később, a szoros értelemben vett ökume- nizmus megszületése lett a reformációt követő idő szervezett mozgalma, egy jövendő kiengesztelődés előkészítésére. 2. ÖKUMENIKUS TÖREKVÉSEK AZ EURÓPAI FÖLDRÉSZEN Már a 19. század kezdetén találunk olyan teológiai és lelkipásztori kezdeményezéseket, melyek a keresztény felekezetek általános társaságának felállítását tűzték ki célul. 1805-ben William Carrey angol baptista lelkipásztor indiai tartózkodása alatt érezte meg ennek szükségességét. Bár ez a terv nem valósult meg, az ökumenikus gondolat mégis megszületett és a keresztény misszióban merült fel az igény arra, hogy a különböző keresztény egyházak között ne szembenállás, vagy prozelitizmus legyen, hanem egy kölcsönös megegyezés. Az ifjúsági egyetemista világszövetségek (Young Men’s Christian Association: YMCA7, 1844; Young Women’s Christian Association: YWCA8, 1855) jelentették a katalizátor szerepet az ökumenikus gondolat elterjedésére. E két szervezet hozta létre a Keresztény Egyetemisták Világszövetségét (World’s Student Christian Federation: WSCF9 * *,1895) az amerikai John R. Mott és az angol Ruth Rouse kezdeményezésére. Az ökumenikus párbeszéd kezdetét 1910-ben, az Edinburghban tartott nemzetközi protestáns, missziós konferencia indította el. Ennek a kezdeményezésnek a hatására született meg az elkötelezett ökumenizmus két irányban is: a Life and Work (1925), és a Faith and Order (1927)'° bizottságok megalapításával. Az első a gyakorlati, a másik a teológiai ökumenizmusra tette a hangsúlyt. Angliában valójában már 1857-ben létrejött a „Társaság a Keresztények Egységének Előmozdítására” elnevezésű szervezet. 1921-ben alakult meg Lake Mohonk-ban (New York) a Nemzetközi Missziós Tanács (International Missionary Council), melynek célja a különböző protestáns egyházak ökumenikus missziós munkájának összehangolása volt.11 1937 júliusában Londonban a Faith and Order és a Life and Work, vagyis az elméleti és a gyakorlati kereszténység ökumenikus törekvésit megjelenítő mozgalmak önállóságukat megőrizve egyesültek, majd 1948 augusztusában Amszterdamban formálisan is létrejött az Egyházak Ökumenikus Tanácsa.12 3. A II. VATIKÁNI ZSINAT ÖKUMENIKUS FORDULATA Az 1917-es Codex még tiltotta a katolikus hívőnek, hogy bármilyen nem katolikus vallási rendezvényen részt vegyenek. Komoly okkal és kétséges esetben püspöki engedély- lyel a katolikus hívő passzív és pusztán fizikai jelenléttel részt vehetett nem katolikus há7 Vö. http://www.ymca.net/about_the_ymca/history_ofthe_ymca.html (a kutatás ideje: 2007. október 9.). 8 Vö. http://www.ymca.org/site/pp.asp?c=djISI6PIKpG&b=281379 (a kutatás ideje: 2007. október 9.). Vö. http://wscfglobal.org/wscfhistory.php (a kutatás ideje: 2007. október 9.). Elnöke Dr. Thomas Best. Bővebben lásd: http://www.wcc-coe.org/wcc/what/faith/whatis-e.html Vö. Shivute, T., The Theology of Mission and Evangelism in the International Missionary Council from Edinburgh to New Delhi, Helsinki, Seura 1980. A 347 egyházat számláló világtanácsról lásd: http://www.wcc-coe.org (a kutatás ideje: 2007. október 9.). 138
