Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Rózsa Huba: JHWH az egyetlen Isten (II. rész). A monoteizmus Izrael vallástörténetében
JHWH az egyetlen Isten (II. rész)-A monoteizmus Izrael vallástörténetében ■ RÓZSA HUBA elszakadt a saját kánaánita múltjától, vagyis Izrael vallási felemelkedését képviseli. Ez a megközelítés M. S. Smith megállapításaihoz fűződik35. A hagyományos felfogás szerint, amelynek klasszikus képviselőjeként M. S. Smith gyakran W. F. Albright nevét említi, a korai Izrael vallásának lényege a tiszta jahvizmus. Ez a korai tiszta jahvizmus a királyság idején a kánaánita hatás eredményeként megromlott, mégpedig azáltal, hogy átvettek politeisztikus kánaánita formákat, elsősorban a Baál kultuszt, de az idololatria más formáit is, azaz karakterében nem jahvisztikus elemeket. Ennek eredményeként kialakult egy szinkretista népies vallásgyakorlat, azaz egy „nem monoteisztikus jahvizmus”. A JHWH-kultusz ilyen mértékű megromlásában a királyság intézményének jelentős szerepe volt. Ezzel szemben M. S. Smith abból az megfigyelésből indul ki, hogy Izrael vallásának számosjelensége Izrael kánaánita múltjához vagy örökségéhez tartozik, nem pedig a későbbi negatív kánaánita hatás következménye, mint pl. a Baál kultusz, az Asera szimbólum, a magaslati helyek vagy különböző kultikus szokások beleértve a halottkultuszt is36. Ezeket a formákat a később visszatekintőleg mint nem j ah vista gyakorlatot a monoteisztikus jahvizmus elítélte ugyan, de eredetileg a JHWH tisztelet mellett az izraelita kultusz legitim részei voltak37. A jahvizmus tiszta formája (a JHWH monolatria vagy monoteizmus) nem Izrael története egy korai szakaszának, hanem a késői királyság korának része és egy hosszú folyamat eredménye. A JHWH-kultusz elkülönülése (differenciációja) nem kezdődött el a Kr. e. 9. századig és teljes kibontakozásában csak a 8. századtól és azt követően jelenik meg38. Az izraelita vallás, közelebbről a JHWH-monolatria szempontjából a királyság intézményének szerepét építőnek értékelhetjük, és nem kizárólag negatív, mint ahogyan azt a hagyományos kutatás ítéli meg. A királyság szintén egyike volt azoknak a fontos hatásoknak, amely szerepet játszottak a monoteizmus kibontakozásában39. 35 Bővebben lásd Niehr, H., Der höchste Gött, 71-140. old.; JHWH in der Rolle des Baalsamem, in: Ein Gott allein, 318-321. old.; The Rise ofYHWH in Judahite and Israelite Religion, 60-67. old. Kutatásának eredményeit The Early History of God. Yahweh and the Other Deities in Ancient Israel, San Francisco 1990, című munkájában publikálta, amelynek az újabb kutatás eredményeinek figyelembevételével átdolgozott 2. kiadása is megjelent (Michigan/Cambridge 2002). A továbbiakban ezt a kiadást idézzük. További e témában megjelent összefoglaló munkája The Origins of Biblical Monotheism. Israel’s Polytheistic Background and the Ugaritic Texts, Oxford 2001. További publikációk The Near Eastern Background of Solar Language for Yahweh, JBL 109 (1990) 29-39; Yahweh and Other Deities in Ancient Israel: Observations on Old Problems and Recent Trends, in: Ein Gott allein? JHWH-Verehrung und biblischer Monotheismus im Kontext der israelitischen und altorientalischen Religionsgeschichte, W. Dietrich-M. A. Klopfenstein szerk., (OBO 139), Göttingen 1993, 197-234; The Memoirs of God. History, Memory, and the Experience of the Divine in Andent Israel, Minneapolis 2004, 86-123., 140-158. Smith, M. S. úgy véli, hogy a klasszikus állásponttal szemben lényeges fordulatot hozott négy felismerés: 1. Izrael kulturális identitásának kérdésében történt változás, amennyiben a „kánaániták” és az izraeliták nem alapvetően két különböző kultúrának képviselői, és a vaskorszak I periódusban nem is állapítható meg gyökeres kulturális elkülönülés az izraeliták és „kánaániták” között. Az izraelita kultúra természete szerint jelentős mértékben „kánaánita” volt. 2. A JHWH-kultusz természetét illetően szintén jelentős változás történt, mégpedig a konvergenciával és differenciációval megnevezett jelenség felismerése. A konvergenciával az is együtt jár, hogy JHWH alakjába különböző istenségek és/vagy vonásaik belevitettek. El és JHWH azonosíttatak. Olyan istenségek vonásai mint El, Asera és Baál felszívódtak Izrael jahvisztikus vallásába. Ez a folyamat elkezdődött a bírák korában és a királyság elő felében is tartott. Más részt egy másik folyamat, a differenciáció is megállapítható, mégpedig Izrael elszakadása kánánita örökségtől. 3. A harmadik jelentős fordulat a királyság eddig bomlasztónak tekintett szerepének átértékelése a monoteizmus tekintetében. 4. Végül pedig új jelenség a kutatásban megnyilvánuló érdeklődés az iránt, hogy női istenség milyen szerepe töltött be Izrael vallásában (The Early History of God, 5—13). Smith, M. S. részletesen kimutatja kánaánita örökség jelenlétét az izraelita kultúrában a vaskorszak idején (kb. Kr. e. 1200—587) a régészet eredményeinek alapján (anyagi kultúra, ikonográfikus emlékek), a vallástörténeti kutatás és a bibhai szövegek elemzésének segítségével (The Early History of God, 19—31). 39 Smith, M. S., The Early History of God, 196-197. TEOLÓGIA 2006/1-2 77