Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 1-2. szám - Orosz Atanáz: Az istenképiség és hasonlóság megkülönböztetése és összekapcsolódása a görög atyáknál
OROSZ ATANÁZ I Az istenképiség és hasonlóság megkülönböztetése és összekapcsolódása... (koct’ eÍKÓva Kai Ka0 ó|a,oícoai^) kifejezés értelmezése.108 A IV. század végi alexandriai szerzők a bibliai adatok alapján felülbírálták Órigenész Philónra visszavezethető tanait, amely egy platonikus módon elképzelhető eredeti eszményi állapotot feltételez. Ettől már Athanasziosz óta többen igyekeztek megszabadulni, s Kürillosszal együtt a kát’ eiko- na kai kath’ homoiószis (kot’ EÍKÓva Kai Ka0 óp.OÍCűat^) szavak helyett működésük utolsó évtizedeiben már mindketten inkább az átistenülésről beszéltek és írtak. 6. A KORA KERESZTÉNY „DISTINKCIÓS” MAGYARÁZAT TOVÁBBI NYOMAI Érdemes még feltárni azt az egy-két nyomot, illetve előjelet az aszketikus irodalomban, melyeket a látszólag már eltűnt korábbi szemléletmód, a distinkciós exegézis folytonos fennmaradására utalnak. A legkorábbi és legfontosabb nyom „Az ember teremtéséről” szóló két homília, mely tévesen Nüsszai Szent Gergely művei között maradt ránk. A Tér 1,26 hagyományos értelmezését elevenítik föl ezek a prédikációk, melyek Szent Gergely szemléletétől eltérően éles különbséget tesznek a minden emberben meglévő istenképiség és az igazi keresztények életében megvalósuló hasonlóság között. Bár a homíliák névtelenül Nagy Szent Baszileiosz írásai közé is bekeveredtek, számos kutató azon a nézeten van, hogy a szerző szemlélete mindenképp túlságosan elüt a kappadókiai atyákétól.109 Az első prédikációban felvetődik a kérdés: vajon miért teremtette Isten csupán saját képére (Tér 1,27) az embert, ha teremtői tervében a „hasonlóság” is benne volt (1,26)? A teremtői szándék és a tényleges teremtés különbözőségére a következő magyarázat adható: istenképiségünk már a teremtéskor belerajzolódott alkatunkba (elsősorban a lélek és a „log-ikus” gondolkodás révén), a hasonlóságot viszont a szabad választással kell kibontakoztatni. Egyéni döntésükön múlik az, hogy „beteljesítjük-e önmagunkban” azt, amire Isten képessé tett minden embert. Mert „ő képességet adott a hasonulásra, s ezáltal ránk hagyta, hogy magunk legyünk építőmesterei az Istenhez hasonulásnak”110. Az istenképiség révén mindenki „a Logosz bőségében” részesedik: s az emberi lélek értelmessége elsősorban a szenvedélyek fölötti uralomban nyilvánul meg. De „hogyan lehetünk az ő hasonlóságára?” — „Az evangéliumok által” — hangzik a válasz. „A hasonlóságra keresztény mivoltommal jutok el”111. Miben áll a kereszténység? Abban, hogy az emberi természet befogadóképessége arányában hasonul Istenhez”112. Ennek alapja pedig a Krisztusba-öltözködés, a keresztség. Ahogy már Iréneusztól kezdve Kelemenen át Nüsz- szai Szent Gergelyig megállapíthattuk, hogy az emberiség igazi eszményképe végső soron nem más, mint a föltámadott Krisztus. A krisztusi élet alapkövetelménye itt is a hegyi beszéd fölhívása: „Legyetek tökéletesek, amint a mennyei Atyátok tökéletes! (Mt 5,48). Ennek útja csakis a jóság, megbo108 Vö. Wilson, R. M., The Early History of the Exegesis of Gen. Í.26, Papers presented to the Second International Conference on Patristic Studies held in Oxford 1955, ed. by F. L. Cross, (Studia patristica 1 = Texte und Untersuchungen zur Geschichte der altchristlichen Literatur 64), Berlin 1957, 420—437, itt 420. A kérdéskörhöz 1. még Vanyó László: Nüsszai Szent Gergely teológiai antropológiája, id. kézirat, 86—89. A Sources Chrétiennes sorozat 160. köteteként jelent meg a kiadás Sur Vorigine de l’homme címmel, amelynek bevezetésében SMETS, A. jelentős érveket sorakoztatott föl Szent Baszileiosz szerzősége mellett is. Mindenesetre Fedwick, P. J. a Spuria közé sorolja. Magyar kiadásának bevezetésében (Nagy Szent Baszileiosz müvei, Óí 16, Budapest 2001, 86) Vanyó L. súlyos érveket sorakoztat föl Baszileiosz szerzősége mellett. 110 PG 44, 272-273. Óí 16,103. 111 PG 44, 273 D. Óí 16, 104. 112 PG 44, 273 D. Óí 16, 104. 40 TEOLÓGIA 2006/1-2
