Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - KÖNYVSZEMLE - Szuromi Szabolcs Anzelm: Erdő Péter: Kirchenrecht im mittelalterlichen Ungarn
ERDŐ PÉTER: Kirchenrecht im mittelalterlichen Ungarn Aus Religion und Recht 3. Berlin, Frank & Timme 2005, pp. 238. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nagykancelláija és emeritus professzora, az elmúlt évek kánonjogi intézmény- és forrástörténeti kutatásait feldolgozó, idegen nyelvű tanulmányait gyűjtötte össze legújabb könyvében, német és olasz nyelven. A mű négy nagyobb egységre bomlik, melyek a hazai és közép-európai zsinatok és szinodális könyvek anyagát; az egyházmegyei bíráskodás emlékeit; a kánonjogi oktatás és kultúra magyarországi érett középkori helyzetét, illetve a hazai egyházi jogintézmények egyetemes egyházjogi hátterét mutatják be a középkorban. A Szerző az első részben (Konzilien und Synoden, 13—31) elemzi a szinodális könyvek sajátos funkcióját és műfaját, részletesen ismertetve az 1382. évi esztergomi szinodális könyvet, amely a Demeter érsek ideje alatt megtartott Esztergomi Egyházmegyei Zsinat határozatait foglalja egybe (Libri sinodali trado medievali in Ungheria: H libro sinodale d’Esztergom, 15—31). Ezt a képet tovább árnyalja az esztergomi szinodális könyv szerkezetének, forrásainak és tartalmának alapos összehasonlítása a lengyel (Polnische Quellen des grossen Synodalbuchs von Esztergom [1382], 32—46), a prágai és a salzburgi szinodális könyvekkel (Synodalbücher der Kirchenprovinzen von Gnesen, Prag und Salzburg, 47—67). A második rész a középkori officiális bíráskodás intézményeivel foglalkozik Kelet- közép-Európában, különös tekintettel Magyarországra és Lengyelországra (Mittelalterliche Offizialate in Ungarn und in Polen, 87—104), továbbá vázolja az esztergomi vikáriusi bíróság könyvkultúráját, annak legrégibb protocolluma alapján, amely 1525-től 1564-ig fokozatosan fejlődött (Das älteste Protokollbuch des Vikariatsgerichts von Esztergom, 105—113). Ezt egészíti ki a magyarországi középkori házassági eljárások átfogó bemutatása, különös tekintettel a Magyarország területén a XV. és a korai XVI. században használt formulás- könyvek jellegzetességeire (Eheprozesse im mittelalterlichen Ungarn, 114—136). A kánoni műveltséggel és oktatással foglalkozó harmadik részben a Szerző három kézirat vizsgálatán keresztül érzékelteti a hazai kánonjogi kultúra helyzetét. Ezek között helyet kap a Budapesti Egyetemi Könyvtár N. 37-es jelzetű, Liber Extra-t tartalmazó glossa ordinaria-\ú ellátott kézirata (Ricardus de Senis’ Glossen in einer budapester Dekretalen- handschrift, 139—143); Nágocsi Gáspár kódexe, amely a veszprémi káptalani iskola késő középkori kánonjogi irodalmi emléke (Suli’ uso deli’ opera dei Panormitano nei centri dioce- sani dell’Ungheria tardomedievale, 144—154). Ez a kódex követi a híres dekretalista, Panormitanus (Nicolaus de Tudeschis [1386—1445]) Decretales Gregorii IX-hez írt kommentárját (Commentaria super Decretalium libros). A kézirat így minden valószínűség szerint a Panormitanus kommentár rövid tartalmi összefoglalását tartalmazza, magyaráTEOLOGiA 2006/3-4 • XL (2006) 209-210 209
