Teológia - Hittudományi Folyóirat 40. (2006)
2006 / 3-4. szám - Verbényi István: Ad anniversarium quadragesimum operis "Enchiridion Liturgicum" - Radó Polikárp, a liturgia tudósa
Ad anniversarium quadragesimum operis „Enchiridion Liturgicum‘ m VERBÉNYI ISTVÁN leményét kellően kihangsúlyozza, amikor Hippolytus liturgiájáról megállapítja, hogy az apostoli, de sem nem római, sem nem alexandriai, hanem „ideális”. 4. Hatvan oldalon található a Tractatus de Baptismo. Részletesen ismerteti a kateku- menátus történetét, kialakulását, fejlődését, a Rituale Romanum-ban (1614) található előírásokat, amelyek a felnőttek keresztelésére vonatkoztak. A II. kiadásban részletesen az olvasók elé tárta az Ordo Baptismi adultorum in varios gradus distribuitur17 fontos iratot. Még a Zsinat előtt vagyunk, ezért érthető, hogy ez ,Jacultativus est, ordinarii locorum concedere vel praescribere possunt”. A szerző nagyon jelentősnek tartotta, ezért pontról pontra haladva mindent közölt. Arról is tájékoztatást adott, hogy itt a katekumenek tanítása liturgikus kereten kívül történik, és felkészülésük közben egy-egy liturgikus cselekményben járják végig a katekumenátus útját a keresztség szentségének a kiszolgáltatásáig. Nagyon jelentősnek tartotta ennek a felújítását, különösen akkor, amikor megjelent 1972-ben az OICA17 18. 1973-ban megjelent könyvében19 már bővebben foglalkozott a katekumenátus liturgikus gyakorlatával. 5. Már említést tettem, hogy a II. kiadásban — ugyan egyetlen mondattal — megfogalmazta a tanárok oktatói és nevelői feladatának fontosságát, de még sokkal többet elárulnak azok a sorok, amelyek nyomtatásban nem jelentek meg. íme, néhány példa: Feladatának tartotta, hogy a zsinati változások fontosságát magyarázza. Pl. egyik feljegyzése: „minden eszközt meg kell ragadnunk a hívek minél aktívabb bekapcsolására, mert csak azok jönnek majd el, akik nem értelmetlenül vesznek részt, hanem akiknek mély, maradandó lelki élményt jelent a templomozás, amely nélkül elvégre nincs pozitív kereszténység”20. Összehasonlítást tesz a Missale Romanum secundum Pium V. és a Missale Romanum ex decreto Sacrosancti Oecumenici Concilii Vaticani II instauratum auctoritate Pauli VI. promulgatum között. A cím változatlan maradt, minden egyébben azonban radikális áttörés történt az eddigi felfogásban. 400 évvel ezelőtt fél tucat szakértő volt, ma több száz; akkor kizárólag latin nyelven, ma nemzeti nyelven; egykor az egységet kellett helyreállítani, ma a liturgia különbözőségében a teljessége nyilvánul meg. Érdemes megjegyezni, hogy — véleménye szerint - a Tridenti Zsinat idején három Misekönyv (esztergomi, zágrábi, pécsi) volt, de a mise rendjében teljes önkény uralkodott. A legszenzációsabb változásnak a Római Kánon mellett használható 3 új kánont, az „imádságfüzéreket” tartotta, amelyek végérvényesen helyet foglalnak a hivatalos, egységes, új világ-misszáléban21. Találtam egy feljegyzést, mely ezt a címet viseli: A szabadság elvével éljünk. „Ne felejtsük el a XX. század utolsó harmadában így van ez mindennel: a tudományok évtizedenként szinte újjáalakulnak, a technika eljárásmódja gyökeresen változik, új tudományok keletkeznek, elég, ha az űrkutatásra gondolunk. — Nekünk most 400 év merevítő gipszkötését széttörte a Vatikánum, minden mozgásban van, az istentisztelet is teljesen új lett. Örömmel vállaljuk tehát a liturgiának az »aktualizálását«, mint az egész kulturális élet, ez is ennek a folyamatnak van alávetve. A merevség után hajlékonyság következik.”22 17 Decretum Congr. Rituum, 16 április 1962. Vide in: C. Braga-A. Bugnini, Documenta ad instaurationem litur- gicam spectantia, CLV, Roma 2000. P. 1180-1200. Ordo Initiationis Christianae Adultorum (Felnőttek Keresztény Beavatásának Rendje), amely magyar nyelven teljes fordításban nem jelent meg, Rövidített, alkalmazott kiadás: Felnőttek beavatása a keresztény életbe, Felnőttek Katekumenátusa magyar viszonyokra alkalmazott változat, Budapest 1999. A megújuló istentisztelet, Múlt-jelen—jövő, Ecclesia, Budapest 1973. 20 Pannonhalmi Levéltár, BK XI. 742/1—2. Pannonhalmi Levéltár, BK 743. Pannonhalmi Levéltár, BK 743. TEOLÓGIA 2006/3-4 205